A havasi eukaliptusz, vagy mĂĄs nĂ©ven almaillatĂș eukaliptusz, egyre nĂ©pszerƱbbĂ© vĂĄlik a hazai kertekben, köszönhetƑen kĂŒlönleges megjelenĂ©sĂ©nek Ă©s viszonylagos tĂ©lĂĄllĂłsĂĄgĂĄnak. Ez a TasmĂĄniĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł, gyors növekedĂ©sƱ fa fiatalkori, kerek, ezĂŒstös-kĂ©k leveleivel hĂłdĂ­t, melyek kĂ©sƑbb lĂĄndzsa alakĂșvĂĄ vĂĄlnak. GondozĂĄsa nem tĂșlzottan bonyolult, azonban nĂ©hĂĄny alapvetƑ szabĂĄllyal tisztĂĄban kell lennĂŒnk ahhoz, hogy növĂ©nyĂŒnk egĂ©szsĂ©gesen Ă©s erƑteljesen fejlƑdjön, Ă©s Ă©vrƑl Ă©vre megörvendeztessen bennĂŒnket egyedi szĂ©psĂ©gĂ©vel. A megfelelƑ odafigyelĂ©s meghĂĄlĂĄlja magĂĄt, Ă©s egy darabka AusztrĂĄliĂĄt varĂĄzsolhatunk a kertĂŒnkbe vagy akĂĄr a teraszunkra.

A gondozĂĄs elsƑ Ă©s legfontosabb lĂ©pĂ©se a megfelelƑ környezet biztosĂ­tĂĄsa, amely a növĂ©ny termĂ©szetes Ă©lƑhelyĂ©nek körĂŒlmĂ©nyeit igyekszik lekĂ©pezni. A havasi eukaliptusz a napfĂ©nyes, szĂ©lvĂ©dett helyeket kedveli, ahol a talaj jĂł vĂ­zĂĄteresztƑ kĂ©pessĂ©ggel rendelkezik. BĂĄr a nevĂ©ben szereplƑ „havasi” jelzƑ utal a hƱvösebb Ă©ghajlathoz valĂł alkalmazkodĂĄsĂĄra, a fiatal pĂ©ldĂĄnyok fagyĂ©rzĂ©kenyek lehetnek, ezĂ©rt a kezdeti Ă©vekben kĂŒlönös figyelmet kell fordĂ­tani a tĂ©li vĂ©delemre. A növĂ©ny gyors növekedĂ©se miatt elegendƑ teret kell biztosĂ­tani szĂĄmĂĄra, akĂĄr szabadföldbe, akĂĄr dĂ©zsĂĄba ĂŒltetjĂŒk.

A siker kulcsa a rĂ©szletekre valĂł odafigyelĂ©sben rejlik, amely magĂĄban foglalja a talaj minƑsĂ©gĂ©tƑl kezdve az öntözĂ©s gyakorisĂĄgĂĄn ĂĄt a tĂĄpanyag-utĂĄnpĂłtlĂĄsig terjedƑ teendƑket. Fontos megĂ©rteni, hogy az eukaliptusz nem egy ĂĄtlagos kerti növĂ©ny; speciĂĄlis igĂ©nyei vannak, amelyek figyelmen kĂ­vĂŒl hagyĂĄsa a növĂ©ny gyengĂŒlĂ©sĂ©hez, sƑt, pusztulĂĄsĂĄhoz vezethet. A gondozĂĄsi rutin kialakĂ­tĂĄsa sorĂĄn legyĂŒnk tĂŒrelmesek Ă©s megfigyelƑek, hiszen a növĂ©ny leveleinek szĂ­ne, tartĂĄsa Ă©s növekedĂ©si ĂŒteme mind ĂĄrulkodĂł jelek lehetnek az ĂĄllapotĂĄrĂłl.

A rendszeres gondoskodĂĄs nem csupĂĄn a növĂ©ny tĂșlĂ©lĂ©sĂ©t biztosĂ­tja, hanem elƑsegĂ­ti annak dekoratĂ­v Ă©rtĂ©kĂ©nek maximalizĂĄlĂĄsĂĄt is. Egy egĂ©szsĂ©ges, jĂłl tartott havasi eukaliptusz dĂșs lombozatĂĄval, ezĂŒstös leveleivel Ă©s jellegzetes, foltos kĂ©rgĂ©vel a kert igazi Ă©kköve lehet. A megfelelƑ ismeretek birtokĂĄban bĂĄrki sikeresen nevelhet ilyen kĂŒlönleges fĂĄt, amely nemcsak vizuĂĄlis Ă©lmĂ©nyt nyĂșjt, hanem leveleinek friss, mentolos illatĂĄval is hozzĂĄjĂĄrul a kert egyedi atmoszfĂ©rĂĄjĂĄhoz.

A megfelelƑ hely kiválasztása

A havasi eukaliptusz szĂĄmĂĄra az ideĂĄlis helyszĂ­n megtalĂĄlĂĄsa alapvetƑ fontossĂĄgĂș a hosszĂș tĂĄvĂș sikerhez. Ez a növĂ©ny imĂĄdja a napfĂ©nyt, ezĂ©rt olyan kertrĂ©szt vĂĄlasszunk, ahol naponta legalĂĄbb hat-nyolc ĂłrĂĄn keresztĂŒl Ă©ri közvetlen napsĂŒtĂ©s. A dĂ©li, dĂ©lnyugati fekvĂ©sƱ terĂŒletek a legalkalmasabbak, mivel itt a legintenzĂ­vebb Ă©s leghosszabb a besugĂĄrzĂĄs idƑtartama. Az ĂĄrnyĂ©kos, fĂ©lĂĄrnyĂ©kos helyeket kerĂŒljĂŒk, mert a fĂ©nyhiĂĄny a növekedĂ©s lelassulĂĄsĂĄhoz, a lombozat ritkulĂĄsĂĄhoz Ă©s a jellegzetes ezĂŒstös levĂ©lszĂ­n elvesztĂ©sĂ©hez vezethet.

A napfĂ©ny mellett a szĂ©lvĂ©delem is kritikus szempont, kĂŒlönösen a fiatal, mĂ©g nem teljesen megerƑsödött pĂ©ldĂĄnyok esetĂ©ben. BĂĄr az idƑsebb fĂĄk jĂłl ellenĂĄllnak a szĂ©lnek, a zsenge hajtĂĄsokat Ă©s a törĂ©kenyebb ĂĄgakat egy erƑsebb vihar könnyen letörheti. Érdemes a növĂ©nyt egy fal, egy sƱrƱbb sövĂ©ny vagy mĂĄs, magasabb növĂ©nyek szĂ©lĂĄrnyĂ©kĂĄba ĂŒltetni. Ez nemcsak a fizikai kĂĄroktĂłl vĂ©di meg, hanem a tĂ©li, hideg szelek szĂĄrĂ­tĂł hatĂĄsĂĄtĂłl is, ami a fagyĂĄsi sĂ©rĂŒlĂ©sek egyik fƑ okozĂłja.

Fontos szempont a rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł tĂ©r is, mivel a havasi eukaliptusz rendkĂ­vĂŒl gyorsan nƑ. Az elsƑ nĂ©hĂĄny Ă©vben akĂĄr Ă©vi egy-mĂĄsfĂ©l mĂ©teres növekedĂ©sre is kĂ©pes lehet, ezĂ©rt ne ĂŒltessĂŒk tĂșl közel Ă©pĂŒletekhez, jĂĄrdĂĄkhoz vagy mĂĄs növĂ©nyekhez. TervezzĂŒnk elƑre, Ă©s biztosĂ­tsunk szĂĄmĂĄra elegendƑ helyet a gyökĂ©rzet Ă©s a lombozat zavartalan fejlƑdĂ©sĂ©hez. Ha dĂ©zsĂĄban neveljĂŒk, vĂĄlasszunk egy nagymĂ©retƱ edĂ©nyt, amelyet szĂŒksĂ©g esetĂ©n nĂ©hĂĄny Ă©vente mĂ©g nagyobbra cserĂ©lhetĂŒnk.

VĂ©gĂŒl, de nem utolsĂłsorban, gondoljunk a talajviszonyokra is a helyszĂ­n kivĂĄlasztĂĄsakor. A havasi eukaliptusz a jĂł vĂ­zelvezetĂ©sƱ, enyhĂ©n savanyĂș vagy semleges kĂ©mhatĂĄsĂș talajokat preferĂĄlja. A pangĂł vizes, agyagos, tömörödött talajok gyökĂ©rrothadĂĄshoz vezethetnek, ami a növĂ©ny pusztulĂĄsĂĄt okozza. Az ĂŒltetĂ©s elƑtt mindenkĂ©ppen javĂ­tsuk fel a talaj szerkezetĂ©t homokkal, perlittel vagy Ă©rett komposzttal, hogy biztosĂ­tsuk a felesleges vĂ­z elvezetĂ©sĂ©t Ă©s a gyökerek megfelelƑ levegƑzĂ©sĂ©t.

TalajigĂ©ny Ă©s elƑkĂ©szĂ­tĂ©s

A havasi eukaliptusz talajjal szembeni igĂ©nyei specifikusak, de nem teljesĂ­thetetlenek. A legfontosabb a kivĂĄlĂł vĂ­zĂĄteresztƑ kĂ©pessĂ©g, mivel a növĂ©ny gyökerei rendkĂ­vĂŒl Ă©rzĂ©kenyek a pangĂł vĂ­zre, ami gyorsan gyökĂ©rrothadĂĄshoz vezet. IdeĂĄlis szĂĄmĂĄra a laza szerkezetƱ, homokos vagy kavicsos vĂĄlyogtalaj. Ha a kertĂŒnk talaja kötött, agyagos, akkor az ĂŒltetƑgödör elƑkĂ©szĂ­tĂ©se sorĂĄn elengedhetetlen a talajjavĂ­tĂĄs. Ezt a cĂ©lt szolgĂĄlja a kitermelt földhöz kevert homok, aprĂł szemƱ sĂłder vagy perlit, amelyek javĂ­tjĂĄk a talaj szerkezetĂ©t Ă©s elƑsegĂ­tik a felesleges vĂ­z elszivĂĄrgĂĄsĂĄt.

A talaj kĂ©mhatĂĄsa szintĂ©n lĂ©nyeges tĂ©nyezƑ; a havasi eukaliptusz az enyhĂ©n savanyĂș vagy semleges pH-tartomĂĄnyt (pH 6.0-7.0) kedveli. A meszes, lĂșgos talajokat rosszul tolerĂĄlja, ilyen közegben a leveleken klorĂłzis, azaz sĂĄrgulĂĄs jelentkezhet a vashiĂĄny miatt. A talaj pH-Ă©rtĂ©kĂ©t egyszerƱen ellenƑrizhetjĂŒk egy kertĂ©szetekben kaphatĂł tesztkĂ©szlettel. Ha a talajunk tĂșl lĂșgos, savanyĂ­tĂł közegek, pĂ©ldĂĄul rododendronföld vagy tƑzeg belekeverĂ©sĂ©vel tehetjĂŒk szĂĄmĂĄra megfelelƑvĂ©.

Az ĂŒltetƑgödör mĂ©rete Ă©s elƑkĂ©szĂ­tĂ©se döntƑ a sikeres eredĂ©s szempontjĂĄbĂłl. Ássunk egy legalĂĄbb kĂ©tszer olyan szĂ©les Ă©s mĂ©ly gödröt, mint a növĂ©ny földlabdĂĄja. A gödör aljĂĄra Ă©rdemes egy rĂ©teg kavicsot vagy agyaggolyĂłt terĂ­teni a vĂ­zelvezetĂ©s tovĂĄbbi javĂ­tĂĄsa Ă©rdekĂ©ben. A kitermelt földet keverjĂŒk össze Ă©rett komposzttal vagy szervestrĂĄgya-granulĂĄtummal, hogy a kezdeti fejlƑdĂ©shez szĂŒksĂ©ges tĂĄpanyagokat biztosĂ­tsuk, valamint a mĂĄr emlĂ­tett talajlazĂ­tĂł anyagokkal, mint a homok vagy perlit.

DĂ©zsĂĄs nevelĂ©s esetĂ©n a megfelelƑ ĂŒltetƑközeg összeĂĄllĂ­tĂĄsa mĂ©g egyszerƱbb. HasznĂĄljunk jĂł minƑsĂ©gƱ, laza szerkezetƱ virĂĄgföldet, amelyet fele-fele arĂĄnyban keverjĂŒnk perlittel vagy homokkal. KĂ©szĂ­thetĂŒnk sajĂĄt keverĂ©ket is: egy rĂ©sz kerti föld, egy rĂ©sz Ă©rett komposzt Ă©s egy rĂ©sz perlit vagy homok elegye tökĂ©letes alapot nyĂșjt. A lĂ©nyeg, hogy a közeg levegƑs maradjon, ne tömörödjön össze az öntözĂ©sek sorĂĄn, Ă©s biztosĂ­tsa a gyökerek szĂĄmĂĄra az oxigĂ©nt Ă©s a felesleges vĂ­z elvezetĂ©sĂ©t.

Az öntözés és påratartalom kulcskérdései

Az öntözĂ©s a havasi eukaliptusz gondozĂĄsĂĄnak egyik legkritikusabb pontja, ahol a legtöbb hiba elƑfordulhat. Az alapelv az, hogy a növĂ©ny a tĂșlöntözĂ©sre sokkal Ă©rzĂ©kenyebb, mint a rövid ideig tartĂł szĂĄrazsĂĄgra. A fiatal, frissen ĂŒltetett pĂ©ldĂĄnyokat rendszeresen, de mĂ©rsĂ©kelten kell öntözni, amĂ­g meg nem erƑsödnek. A legjobb mĂłdszer, ha az öntözĂ©sek között hagyjuk a talaj felsƑ 3-5 centimĂ©teres rĂ©tegĂ©t teljesen kiszĂĄradni. Az ujjprĂłba kivĂĄlĂłan mƱködik: dugjuk az ujjunkat a talajba, Ă©s ha szĂĄraznak Ă©rezzĂŒk, akkor jött el az öntözĂ©s ideje.

A mĂĄr jĂłl begyökeresedett, szabadföldben nevelt pĂ©ldĂĄnyok meglepƑen szĂĄrazsĂĄgtƱrƑek, Ă©s ĂĄltalĂĄban elegendƑ szĂĄmukra a termĂ©szetes csapadĂ©k. Hosszabb, aszĂĄlyos, forrĂł nyĂĄri idƑszakokban azonban szĂŒksĂ©gessĂ© vĂĄlhat a pĂłtlĂłlagos öntözĂ©s, amelyet hetente egyszer, de akkor bƑsĂ©gesen vĂ©gezzĂŒnk el. A cĂ©l az, hogy a vĂ­z mĂ©lyen a talajba hatoljon, Ă©s a mĂ©lyebben fekvƑ gyökereket is elĂ©rje. A gyakori, kis adagĂș locsolĂĄs sekĂ©ly gyökĂ©rzet kialakulĂĄsĂĄhoz vezet, ami rontja a növĂ©ny szĂĄrazsĂĄgtƱrĂ©sĂ©t Ă©s stabilitĂĄsĂĄt.

A dĂ©zsĂĄban nevelt eukaliptuszok vĂ­zigĂ©nye jĂłval nagyobb, mivel a korlĂĄtozott mennyisĂ©gƱ ĂŒltetƑközeg gyorsabban kiszĂĄrad. A nyĂĄri hƑsĂ©gben akĂĄr napi öntözĂ©sre is szĂŒksĂ©g lehet, de a szabĂĄly itt is Ă©rvĂ©nyes: csak akkor öntözzĂŒnk, ha a talaj felszĂ­ne mĂĄr szĂĄraz. A dĂ©zsĂĄs növĂ©nyek esetĂ©ben kĂŒlönösen fontos a jĂł vĂ­zelvezetĂ©s; az edĂ©ny aljĂĄn legyenek lyukak, Ă©s a felesleges vĂ­z szabadon tĂĄvozhasson a tĂĄlcĂĄbĂłl. Soha ne hagyjuk a növĂ©nyt vĂ­zben ĂĄllni, mert az szinte biztosan a gyökerek pusztulĂĄsĂĄhoz vezet.

A pĂĄratartalom kĂ©rdĂ©se kevĂ©sbĂ© kritikus, mivel a havasi eukaliptusz jĂłl alkalmazkodik az ĂĄtlagos kerti körĂŒlmĂ©nyekhez. Nem igĂ©nyel kĂŒlön pĂĄrĂĄsĂ­tĂĄst, mint sok trĂłpusi növĂ©ny. Azonban a levelek idƑnkĂ©nti, finom permetezĂ©se felfrissĂ­theti a növĂ©nyt a forrĂł nyĂĄri napokon, Ă©s segĂ­thet lemosni a rĂĄrakĂłdott port, ami javĂ­tja a fotoszintĂ©zist. A teleltetĂ©s sorĂĄn, fƱtött helyisĂ©gben tartva a pĂĄratartalom lecsökkenhet, ami a levelek szĂĄradĂĄsĂĄhoz vezethet; ilyenkor egy vĂ­zzel teli tĂĄlca elhelyezĂ©se a növĂ©ny közelĂ©ben segĂ­thet a pĂĄratartalom növelĂ©sĂ©ben.

Tåpanyag-utånpótlås a vitålis növekedésért

A havasi eukaliptusz nem tartozik a kifejezetten tĂĄpanyagigĂ©nyes növĂ©nyek közĂ©, de a gyors növekedĂ©se miatt meghĂĄlĂĄlja a rendszeres, de mĂ©rsĂ©kelt tĂĄpanyag-utĂĄnpĂłtlĂĄst. A legfontosabb idƑszak a tavaszi Ă©s nyĂĄri aktĂ­v növekedĂ©si periĂłdus, ĂĄprilistĂłl augusztus vĂ©gĂ©ig. Ebben az idƑszakban Ă©rdemes a növĂ©nyt tĂĄpoldatozni. A tĂșlzott tĂĄpanyag-bevitel, kĂŒlönösen a magas nitrogĂ©ntartalmĂș mƱtrĂĄgyĂĄk hasznĂĄlata kerĂŒlendƑ, mert az laza, puha hajtĂĄsokat eredmĂ©nyez, amelyek fogĂ©konyabbak a betegsĂ©gekre Ă©s a fagykĂĄrra.

A tĂĄpanyagok közĂŒl a foszforra kĂŒlönösen Ă©rzĂ©keny, a magas foszfortartalmĂș közeget vagy tĂĄpoldatot rosszul viseli. VĂĄlasszunk alacsony foszfortartalmĂș (P), kiegyensĂșlyozott, ĂĄltalĂĄnos cĂ©lĂș folyĂ©kony tĂĄpoldatot, vagy kifejezetten az ausztrĂĄl növĂ©nyek szĂĄmĂĄra kifejlesztett kĂ©szĂ­tmĂ©nyt. A tĂĄpoldatot a hasznĂĄlati utasĂ­tĂĄsnak megfelelƑen, vagy annĂĄl akĂĄr kissĂ© hĂ­gabb koncentrĂĄciĂłban alkalmazzuk, kĂ©thetente vagy havonta egyszer az öntözƑvĂ­zhez keverve. A kevesebb nĂ©ha több elve itt hatvĂĄnyozottan Ă©rvĂ©nyes.

Szabadföldbe ĂŒltetett pĂ©ldĂĄnyok esetĂ©ben a szerves anyagokkal törtĂ©nƑ talajjavĂ­tĂĄs hosszĂș tĂĄvon biztosĂ­tja a szĂŒksĂ©ges tĂĄpanyagokat. Az ĂŒltetĂ©skor a földhöz kevert Ă©rett komposzt vagy szarvasmarhatrĂĄgya-granulĂĄtum jĂł alapot ad. Ezt követƑen Ă©vente, tavasszal a fa töve körĂ© terĂ­tett vĂ©kony rĂ©teg komposzt mulcs formĂĄjĂĄban nemcsak a talaj nedvessĂ©gĂ©t Ƒrzi meg Ă©s gĂĄtolja a gyomokat, hanem lassan bomlĂł tĂĄpanyagforrĂĄskĂ©nt is funkcionĂĄl. Ez a mĂłdszer ĂĄltalĂĄban elegendƑ a szabadföldi növĂ©nyek szĂĄmĂĄra.

A dĂ©zsĂĄs eukaliptuszok esetĂ©ben a tĂĄpanyag-utĂĄnpĂłtlĂĄs fokozottabb figyelmet igĂ©nyel, mivel az ĂŒltetƑközeg tĂĄpanyagtartalma vĂ©ges Ă©s az öntözĂ©sekkel folyamatosan kimosĂłdik. Itt elengedhetetlen a rendszeres tĂĄpoldatozĂĄs a vegetĂĄciĂłs idƑszakban. Ɛsszel Ă©s tĂ©len, a nyugalmi periĂłdusban a tĂĄpanyag-utĂĄnpĂłtlĂĄst teljesen szĂŒntessĂŒk meg. A pihenƑidƑszak alatti tĂĄpoldatozĂĄs megzavarhatja a növĂ©ny termĂ©szetes ciklusĂĄt Ă©s gyengĂ­theti a tĂ©li felkĂ©szĂŒlĂ©sĂ©t, ami a fagyĂĄllĂłsĂĄgĂĄt is rontja.

A metszés és formålås mƱvészete

A havasi eukaliptusz metszĂ©se nemcsak a mĂ©retĂ©nek kordĂĄban tartĂĄsa miatt fontos, hanem a dĂșs, bokrosabb forma Ă©s a fiatalkori, dekoratĂ­v, kerek levelek megƑrzĂ©se Ă©rdekĂ©ben is. MetszĂ©s nĂ©lkĂŒl a fa gyorsan felnyurgul, Ă©s az alsĂłbb rĂ©szeken felkopaszodik, elveszĂ­tve azt a jellegzetes formĂĄt, amiĂ©rt sokan kedvelik. A metszĂ©s ideĂĄlis idƑpontja a tavasz, a fagyveszĂ©ly elmĂșltĂĄval, de mĂ©g az intenzĂ­v növekedĂ©si idƑszak kezdete elƑtt. Az Ƒszi metszĂ©s kerĂŒlendƑ, mert a friss vĂĄgĂĄsokon keresztĂŒl a növĂ©ny könnyebben visszafagyhat a tĂ©li hidegben.

A fiatal növĂ©nyek esetĂ©ben a visszacsĂ­pĂ©s a leghatĂ©konyabb mĂłdszer a bokrosodĂĄs elƑsegĂ­tĂ©sĂ©re. A hajtĂĄsok csĂșcsĂĄnak rendszeres eltĂĄvolĂ­tĂĄsa arra ösztönzi a növĂ©nyt, hogy oldalhajtĂĄsokat hozzon, Ă­gy egy sƱrƱbb, tömörebb lombozatot fejleszt. Ezt a mƱveletet a vegetĂĄciĂłs idƑszak alatt többször is elvĂ©gezhetjĂŒk. A cĂ©l az, hogy egy erƑs, stabil vĂĄzrendszert alakĂ­tsunk ki a növĂ©nyen mĂĄr a kezdeti Ă©vekben, ami a kĂ©sƑbbi, erƑteljesebb metszĂ©seket is jobban elviseli.

A drasztikusabb visszavĂĄgĂĄs, az Ășgynevezett „coppicing”, egy hatĂ©kony technika a fa megfiatalĂ­tĂĄsĂĄra Ă©s a kerek, juvenilis levelek folyamatos biztosĂ­tĂĄsĂĄra. Ez azt jelenti, hogy a fĂĄt kora tavasszal a talaj szintjĂ©tƑl körĂŒlbelĂŒl 15-30 centimĂ©teres magassĂĄgban visszavĂĄgjuk. BĂĄr ez a mĂłdszer radikĂĄlisnak tƱnik, a havasi eukaliptusz jĂłl reagĂĄl rĂĄ, Ă©s a tƑbƑl erƑteljes, Ășj hajtĂĄsokat hoz, amelyek sƱrƱ bokrot alkotnak az ĂĄhĂ­tott ezĂŒstös-kĂ©k levelekkel. Ezt a mƱveletet Ă©vente vagy kĂ©tĂ©vente lehet megismĂ©telni.

Minden metszĂ©si munka sorĂĄn hasznĂĄljunk Ă©les, tiszta Ă©s fertƑtlenĂ­tett eszközöket, pĂ©ldĂĄul metszƑollĂłt vagy fƱrĂ©szt. A tompa szerszĂĄmok roncsoljĂĄk a növĂ©nyi szöveteket, ami nehezĂ­ti a sebgyĂłgyulĂĄst Ă©s utat nyit a kĂłrokozĂłknak. A vĂĄgĂĄsi felĂŒleteket mindig ferdĂ©n ejtsĂŒk, hogy a vĂ­z könnyen lefolyhasson rĂłluk. A metszĂ©s sorĂĄn tĂĄvolĂ­tsuk el az esetlegesen sĂ©rĂŒlt, beteg vagy egymĂĄst keresztezƑ ĂĄgakat is, ezzel javĂ­tva a lombozat szellƑzĂ©sĂ©t Ă©s csökkentve a betegsĂ©gek kialakulĂĄsĂĄnak kockĂĄzatĂĄt.