Az írország harangjai metszése és visszavágása
Az írország harangjai esetében a metszés és a visszavágás nem a hagyományos értelemben vett kertészeti gyakorlat, mint például a cserjék formázása vagy az évelők visszavágása. Mivel a növény egyetlen, domináns központi szárat fejleszt, amelyen a virágzat (a zöld harangok) helyezkedik el, a metszés általában nem szükséges és nem is ajánlott a növekedés serkentésére vagy a formázásra. A vágás elsősorban a virágkötészeti felhasználáshoz, a betakarításhoz, valamint bizonyos növény-egészségügyi és esztétikai célokhoz kapcsolódik, amelyek a növény rendezett megjelenését és egészségének megőrzését szolgálják.
A növény természetes növekedési habitusa oszlopos, általában nem ágazik el. A főszár visszacsípése vagy metszése, ami más növényeknél a bokrosodást serkenti, az írország harangjainál nem eredményez sűrűbb, elágazóbb növényt. Ehelyett a fő virágszár elvesztéséhez vezethet, vagy gyenge, satnya oldalhajtások kifejlődését eredményezheti, amelyek nem hoznak értékelhető virágzatot. Ezért a növekedési időszakban a növény csúcsának eltávolítása kerülendő. A metszőollót elsősorban akkor vesszük elő, amikor a gyönyörű zöld szárakat vágott virágnak szeretnénk felhasználni.
A vágás egy másik fontos területe a növény-egészségügyi metszés. Ez magában foglalja a sérült, beteg vagy sárguló alsó levelek eltávolítását. Ezeknek a részeknek a levágása javítja a légáramlást a növény töve körül, ami csökkenti a páratartalmat és segít megelőzni a gombás betegségek, például a szártőrothadás kialakulását. Ez a tisztogató jellegű vágás bármikor elvégezhető a szezon során, amint szükségessé válik. Használj mindig tiszta, éles metszőollót vagy kést a sima vágási felület érdekében, ami gyorsabban gyógyul és kevésbé fogékony a fertőzésekre.
A szezon végén, miután a növény befejezte életciklusát és a magok beértek, az elszáradt, barna szárakat teljes egészében el kell távolítani. Ezt a visszavágást a talaj szintjénél kell elvégezni. Ez a kerti higiénia fontos része, mivel megakadályozza, hogy a növényi maradványokon kórokozók és kártevők teleljenek át. Ha magot szeretnél fogni, ezt a vágást természetesen csak a magok begyűjtése után végezd el. Az eltávolított növényi részeket, ha egészségesek voltak, lehet komposztálni.
Esztétikai okokból is szükség lehet némi „metszésre”. Bár a sárguló, majd barnuló harangok a magérési folyamat természetes részei, a kertben kevésbé mutatósak lehetnek. Ha a növényt kizárólag díszítőelemként neveled és nem cél a magfogás, az elszíneződött alsó harangokat és a hozzájuk tartozó leveleket lecsipkedheted vagy levághatod, hogy a virágszár hosszabb ideig megőrizze friss, zöld megjelenését. Ez a folyamat azonban nem serkenti új virágok képződését, csupán a meglévő virágzat esztétikai élettartamát hosszabbítja meg.
Vágás virágkötészeti célokra
Az írország harangjai az egyik legnépszerűbb vágott virág, amelyet a virágkötészek előszeretettel használnak a kompozíciókban. A vágás optimális időpontja akkor van, amikor a száron lévő harangok többsége már kinyílt és feszes, de a legfelső, csúcsi részen még néhány zárt állapotban van. Ha túl korán vágod le, a felső harangok nem fognak kinyílni a vázában, ha pedig túl későn, amikor az alsó harangok már kezdenek sárgulni, a vázaélettartam rövidebb lesz.
A vágást a kora reggeli órákban végezd, amikor a növény még tele van nedvességgel a hűvös éjszaka után. Használj egy nagyon éles kést vagy metszőollót, és a szárat a lehető legmélyebben, a tő közelében vágd el, ferde vágási felületet képezve. A ferde vágás növeli a vízfelvételre alkalmas felületet. A levágott szárakat azonnal helyezd egy vödör friss, hideg vízbe, hogy megakadályozd a levegő bejutását a szárba, ami gátolná a vízfelvételt.
A vázába helyezés előtt el kell végezni a kondicionálást. Távolítsd el az összes levelet és harangot a szár alsó részéről, amely a vízbe merülne, mivel ezek a vízben rothadásnak indulnának és baktériumokat szaporítanának el, ami eltömíti a szárat és lerövidíti az élettartamot. A szárak végét a víz alatt vágd vissza újra, majd helyezd őket a vázába, amely virágtartósító tápoldatot tartalmazó vizet tartalmaz. A tápoldat táplálja a virágot és megakadályozza a baktériumok elszaporodását.
A vágott írország harangjai megfelelő kezelés mellett akár 7-14 napig is frissek maradhatnak a vázában. A tartósság növelése érdekében a vázát tartsd távol a közvetlen napfénytől, a huzattól és az érő gyümölcsöktől (amelyek etiléngázt bocsátanak ki, gyorsítva az öregedési folyamatot). Két-három naponta cseréld a vizet, és minden alkalommal vágj vissza egy keveset a szárak végéből, hogy a vízfelvétel folyamatosan biztosított legyen.
A „visszacsípés” (pinching) kérdése
A „visszacsípés” egy olyan metszési technika, amelyet sok egynyári és évelő növény esetében alkalmaznak a bokrosabb, sűrűbb növekedés és a több virág elérése érdekében. A technika lényege, hogy a fiatal növény fő hajtásának csúcsát eltávolítják, ami arra serkenti a növényt, hogy az alvórügyekből oldalhajtásokat fejlesszen. Ez a módszer kiválóan működik például a petúniák, a bársonyvirágok vagy a krizantémok esetében, de az írország harangjainál nem ajánlott.
Az írország harangjai genetikailag arra vannak programozva, hogy egyetlen, erős, központi virágszárat neveljenek. Ez a vertikális növekedési forma adja a növény jellegzetes, toronyszerű megjelenését. A fő hajtás visszacsípése megzavarja ezt a természetes növekedési mintát. Ahelyett, hogy több, egyenértékű virágszárat fejlesztene, a növény vagy megáll a növekedésben, vagy gyenge, alulfejlett oldalhajtásokat hoz, amelyek nem érik el a főszár minőségét és méretét.
A visszacsípés tehát ebben az esetben nem javítja, hanem inkább rontja a növény díszítőértékét. Ahelyett, hogy egyetlen, látványos, sűrűn harangokkal borított szárat kapnánk, valószínűleg egy torz, aránytalan növényt kapnánk néhány gyenge virágzattal. A legjobb eredmény elérése érdekében hagyd a növényt a saját természetes ütemében növekedni, és ne avatkozz be a fő hajtás fejlődésébe.
Ha mégis sűrűbb hatást szeretnél elérni a virágágyásban, a megoldás nem a metszés, hanem a megfelelő ültetési sűrűség. Ültess több növényt egymáshoz viszonylag közel, körülbelül 20-25 centiméteres tőtávolságra. Az így elhelyezett növények együttesen egy sűrű, tömött, zöld oszlopokból álló csoportot alkotnak, ami sokkal látványosabb hatást kelt, mintha egyetlen növényt próbálnánk meg elágaztatni metszéssel.
Szárításra szánt virágok vágása
Az írország harangjai kiválóan alkalmasak szárításra, mivel a zöld harangok kiszárítva is jól megőrzik formájukat és színüket, bár az árnyalatuk szalmaszerűbbé, antikolt zölddé válik. A szárításra szánt szárakat akkor a legjobb levágni, amikor a harangok már teljesen kifejlődtek és kemény, viaszos tapintásúak, de még élénkzöldek. Ne várj addig, amíg az alsó harangok elkezdenek sárgulni, mert ezek a részek szárítás után megbarnulnak és törékennyé válnak.
A vágást ugyanúgy végezd, mint a friss felhasználás esetében: kora reggel, éles eszközzel, a szár tövénél. A levágás után a szárakról távolítsd el az összes levelet, mivel a levelek nem száradnak szépen, és csak nedvességet párologtatnak, ami lassítja a folyamatot és penészedéshez vezethet. Csak a harangokkal borított szárrészt hagyd meg. Ez a lépés nemcsak a szárítás minőségét javítja, de a végeredmény is sokkal tisztább, esztétikusabb lesz.
A szárításhoz a megtisztított szárakat kösd kisebb, laza csokrokba, és lógasd fel őket fejjel lefelé egy sötét, száraz, meleg és jól szellőző helyen. Egy padlás, egy fészer vagy egy használaton kívüli szoba tökéletesen megfelel erre a célra. A fejjel lefelé történő lógatás biztosítja, hogy a szárak egyenesen száradjanak meg. A sötétség segít megőrizni a színt, a szellőzés pedig megakadályozza a penész kialakulását. A szárítási folyamat általában 2-3 hetet vesz igénybe.
A szárak akkor tekinthetők teljesen száraznak, amikor a harangok papírszerűvé és merevvé válnak, a szár pedig törékeny. A kiszárított írország harangjai rendkívül tartósak, és hónapokig, sőt évekig is díszíthetik otthonodat. Felhasználhatod őket szárított virágcsokrokban, koszorúkban, vagy önmagukban egy vázába állítva is nagyon mutatósak. Óvatosan kezeld őket, mert bár tartósak, a száraz harangok törékenyek lehetnek.
A szezon végi visszavágás és kerti takarítás
Az írország harangjai egynyári növények, így az első komolyabb fagyok beköszöntével életciklusuk a végéhez ér. A fagy hatására a növény föld feletti részei megbarnulnak és elhalnak. Ebben a szakaszban fontos elvégezni a szezon végi visszavágást és a terület megtisztítását, ami a következő évi kertészkedés előkészítésének első lépése. A rendrakás segít megelőzni a betegségek és kártevők áttelelését.
Miután a növény teljesen elszáradt, és ha már begyűjtötted a magokat, a teljes szárat a talaj szintjén vágd le egy metszőollóval vagy sarlóval. A növényi maradványokat gyűjtsd össze. Ha a növények a szezon során egészségesek voltak, a szárakat és leveleket felaprítva a komposztra teheted. Ha azonban gombás betegség vagy komolyabb kártevőfertőzés jeleit láttad rajtuk, a legjobb, ha a növényi hulladékot a kommunális hulladékba helyezed, hogy ne fertőzd meg a komposztot és a kert többi részét.
A növényi maradványok eltávolítása után a területet érdemes megtisztítani az esetleges gyomoktól is. Egy könnyű őszi talajlazítás vagy kapálás segíthet beforgatni a talajba a megmaradt apróbb szerves anyagokat, és javíthatja a talaj szerkezetét a téli csapadék jobb befogadása érdekében. Ez a művelet a talajban megbúvó kártevőket, például a csigapetéket is a felszínre hozhatja, ahol a fagy és a madarak elpusztíthatják őket.
Az őszi takarítás után a megtisztított területet befedheted egy réteg komposzttal vagy érett istállótrágyával. Ez a szerves takaróréteg a tél folyamán lassan lebomlik, tápanyagokkal gazdagítva a talajt, és védi a talajszerkezetet a téli csapadék eróziós hatásától. Így tavasszal egy tápanyagban gazdag, jó szerkezetű, ültetésre kész ágyás vár majd, amely tökéletes alapot nyújt az írország harangjai következő generációjának.
Fotó forrása: Flickr / Szerző: sarowen / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
