Az amerikai alkörmös ültetése és szaporítása

Az amerikai alkörmös (Phytolacca americana) Észak-Amerikából származó, impozáns megjelenésű, évelő növény. Magyarországon inváziós fajként tartják számon, ami azt jelenti, hogy agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényfajokat. Ennek ellenére, dísznövényként is megállja a helyét, feltéve, ha odafigyelünk a terjedésének kontrollálására és tisztában vagyunk a növény minden részének mérgező voltával.

A növény hatalmasra, akár 2-3 méter magasra is megnőhet, terebélyes bokrot alkotva. Látványos, sötétzöld levelei nagyméretűek, lándzsásak, ép szélűek. A nyár folyamán hozza hosszan elnyúló, felálló fürtvirágzatát, melyen először apró, fehér virágok nyílnak, majd ezekből fejlődnek ki a jellegzetes, sötétlila, bogyószerű termések. Ezek a bogyók adják a növény igazi díszítőértékét, azonban erősen mérgezőek, lenyelésük súlyos emésztőrendszeri panaszokat okozhat!

Az alkörmös termesztése során figyelembe kell venni a növény potenciális veszélyeit. Gyerekek és háziállatok közelében különösen óvatosnak kell lenni. A növény minden része, de különösen a gyökere és a bogyói tartalmaznak mérgező anyagokat, szaponinokat és lektineket. A bőrrel érintkezve is okozhat irritációt, ezért a gondozása során mindig viseljünk kesztyűt.

Annak ellenére, hogy inváziós faj, az alkörmös bizonyos körülmények között kertünk dísze lehet. Megfelelő körültekintéssel és gondozással látványos, egyedi megjelenésű növénnyé válhat. A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk az ültetésének és szaporításának fortélyait, valamint a vele kapcsolatos tudnivalókat.

Az amerikai alkörmös igényei és ültetési helyének kiválasztása

Az amerikai alkörmös nem túl igényes növény, de a sikeres neveléséhez néhány alapvető feltételt biztosítanunk kell. A talaj típusára nem különösebben érzékeny, a lényeg, hogy jó vízáteresztő képességű legyen. A pangó vizet rosszul tűri, gyökérrothadás alakulhat ki, ami a növény pusztulásához vezethet. Homokos, vályogos vagy akár agyagos talajban is megél, de a tápanyagban gazdag, humuszos talajt kedveli leginkább.

A napfényigénye közepes, a félárnyékos helyeket kedveli a legjobban. A tűző napon levelei megperzselődhetnek, a túl árnyékos helyen pedig nem fejlődik megfelelően, virágzása és termésérlelése is gyengébb lehet. Ideális számára a keleti vagy nyugati fekvésű kertrész, ahol reggel vagy délután éri napfény. A széltől védett helyet részesítsük előnyben, mivel a magasra növő szárak könnyen eltörhetnek erős szélben.

Az ültetési hely kiválasztásánál vegyük figyelembe a növény méretét és terjedési hajlamát. Hagyjunk elegendő helyet a növény számára, hogy szabadon növekedhessen. Ne ültessük túl közel más növényekhez, mert könnyen elnyomhatja azokat. Számoljunk azzal is, hogy az elhullajtott magokból új növények kelhetnek ki, ezért olyan helyre ültessük, ahol a terjedése nem okoz problémát.

Ültetés előtt alaposan ássuk fel a talajt, távolítsuk el a gyomokat és a köveket. Ha a talaj minősége nem megfelelő, javíthatjuk komposzt vagy érett trágya bekeverésével. Az ültetés ideális időpontja a tavasz vagy az ősz, de a konténeres növényeket a fagyok elmúltával, illetve a nyári nagy melegek kivételével bármikor elültethetjük.

Az amerikai alkörmös ültetése lépésről lépésre

Az amerikai alkörmös ültetése nem bonyolult feladat, de néhány fontos lépést be kell tartanunk a siker érdekében. Először is, készítsük elő az ültetőgödröt. Ez legyen kétszer olyan széles és mély, mint a növény gyökérzete, vagy a konténer, amiben megvásároltuk. Az ültetőgödör aljára szórjunk egy réteg komposztot vagy érett trágyát, ez biztosítja a növény számára a kezdeti tápanyagellátást.

Ha konténeres növényt ültetünk, óvatosan vegyük ki a cserépből, ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a gyökereket. Ha a gyökerek körbefutották a cserepet, óvatosan lazítsuk meg őket, hogy könnyebben elinduljanak a növekedésnek. Helyezzük a növényt az ültetőgödör közepére, ügyelve arra, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy magasságban legyen. Soha ne ültessük mélyebbre, mert az a növény pusztulásához vezethet!

Töltsük fel az ültetőgödröt a kiásott földdel, közben óvatosan tömörítsük a talajt a gyökerek körül, hogy ne maradjanak légzsákok. Alaposan öntözzük meg a növényt, hogy a talaj leülepedjen és a gyökerek jól érintkezzenek a talajjal. Az öntözéshez használhatunk esővizet vagy állott csapvizet. A klóros víz nem tesz jót a növénynek.

Az ültetés utáni hetekben rendszeresen öntözzük a növényt, különösen száraz időben. Figyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen, de ne is legyen túl vizes. A fiatal növények érzékenyebbek a kiszáradásra, mint az idősebb, már megerősödött példányok. A talajtakarással (mulcsozással) csökkenthetjük a párolgást és a gyomosodást is.

Az amerikai alkörmös szaporítása magvetéssel

Az amerikai alkörmös legegyszerűbben magvetéssel szaporítható. A magokat a beérett, sötétlila bogyókból nyerhetjük ki. Ehhez a bogyókat szét kell nyomni, a magokat pedig alaposan megmosni, hogy eltávolítsuk a gyümölcshúst, ami gátolhatja a csírázást. A magokat érdemes ősszel, a fagyok beállta előtt elvetni, mivel a hideghatás elősegíti a csírázást.

A magvetéshez használhatunk szaporítóládát vagy cserepet, de akár közvetlenül a szabadföldbe is vethetjük a magokat. Töltsük meg a szaporítóedényt jó minőségű, laza szerkezetű virágfölddel, vagy komposzt és homok keverékével. A magokat szórjuk a föld felszínére, majd takarjuk be egy vékony réteg földdel. A talajt tartsuk nedvesen, de ne öntözzük túl.

A magok csírázása hosszabb időt, akár több hónapot is igénybe vehet. Türelemmel kell lenni, és nem szabad feladni, ha nem látjuk azonnal az eredményt. A csírázás ideális hőmérséklete 15-20 °C. Ha szaporítóládában vetettük a magokat, a kikelt növényeket, amikor elérték a 2-3 lombleveles állapotot, átültethetjük külön cserepekbe, vagy kiültethetjük a végleges helyükre.

A szabadföldi vetés esetén a magok a természetes hideghatásnak köszönhetően tavasszal kezdenek csírázni. Figyeljünk arra, hogy a kikelt növények ne legyenek túl sűrűn, szükség esetén ritkítsuk meg őket. A fiatal növényeket óvjuk a közvetlen napsütéstől és a kiszáradástól. Rendszeres öntözéssel és gyomlálással biztosítsuk a megfelelő fejlődésüket.

Az amerikai alkörmös szaporítása tőosztással és dugványozással

Bár a magvetés a leggyakoribb szaporítási mód, az amerikai alkörmös tőosztással és dugványozással is szaporítható. A tőosztás a legegyszerűbb és leggyorsabb módszer. Ezt tavasszal, a növény kihajtása előtt, vagy ősszel, a virágzás után végezhetjük el. Ássuk ki a növényt, majd óvatosan, éles késsel vagy ásóval osszuk szét több részre. Ügyeljünk arra, hogy minden tőrészen legyenek gyökerek és hajtások.

Az így kapott tőrészeket ültessük el a fentebb leírtak szerint, előkészített ültetőgödrökbe. Az ültetés után alaposan öntözzük meg a növényeket, és a következő hetekben rendszeresen gondoskodjunk a vízellátásukról. A tőosztással szaporított növények általában hamarabb virágoznak és teremnek, mint a magról nevelt példányok.

A dugványozás egy kicsit bonyolultabb módszer, és kevésbé eredményes, mint a tőosztás. Nyár elején, a virágzás előtt vágjunk le 10-15 cm hosszú, félfás hajtásokat a növényről. Távolítsuk el az alsó leveleket, majd a dugványokat ültessük laza szerkezetű, nedves homok és tőzeg keverékébe. A dugványok gyökerezéséhez párás környezetre van szükség, ezért takarjuk le őket fóliával vagy üveglappal.

A dugványokat tartsuk világos, de nem tűző napos helyen, és rendszeresen szellőztessük, hogy megelőzzük a gombás fertőzéseket. A gyökerek megjelenése általában 4-6 hét alatt várható. Amikor a dugványok megerősödtek, átültethetjük őket külön cserepekbe, majd a következő tavasszal kiültethetjük a végleges helyükre.

Az amerikai alkörmös gondozása, metszése és a lehetséges problémák

Az amerikai alkörmös gondozása nem igényel különösebb szakértelmet. A legfontosabb feladat a rendszeres öntözés, különösen a száraz időszakokban. A talaj legyen nedves, de ne álljon rajta a víz. A tápanyagellátásról is gondoskodnunk kell. Tavasszal és ősszel érdemes komposztot vagy érett trágyát bedolgozni a talajba, de a vegetációs időszakban is adhatunk neki tápoldatot.

A metszésre általában nincs szükség, de ha a növény túl nagyra nőtt, vagy el szeretnénk távolítani az elszáradt, sérült hajtásokat, akkor tavasszal, a kihajtás előtt végezhetjük el. Ilyenkor a beteg, sérült hajtásrészeket vágjuk le. Viseljünk kesztyűt a metszés során, mert a növény nedve irritálhatja a bőrt.

Az amerikai alkörmös viszonylag ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Azonban előfordulhat, hogy levéltetvek vagy takácsatkák támadják meg. Ilyen esetben megfelelő rovarölő szerrel védekezhetünk ellenük. Gombás betegségek is felléphetnek, különösen nedves, párás időjárás esetén. A megelőzés érdekében fontos a jó vízelvezetésű talaj és a megfelelő szellőzés biztosítása.

A legfontosabb probléma az amerikai alkörmössel kapcsolatban a mérgező volta. Mint már említettük, a növény minden része mérgező, ezért nagyon fontos, hogy kisgyermekek és háziállatok ne férjenek hozzá. Ha mégis megtörténik a mérgezés, azonnal forduljunk orvoshoz. A növény gondozása során mindig viseljünk kesztyűt, és alaposan mossunk kezet a munka végeztével.