A japán erdei mák gondozása

A japán erdei mák, ez a távol-keleti szépség, egyre több kertbarát szívét hódítja meg különleges virágaival és elegáns megjelenésével. Nem véletlen, hiszen titokzatos bája, a kora tavaszi kertek egyik első hírnökeként való tündöklése igazán egyedivé teszi. Azonban, ahhoz, hogy sokáig gyönyörködhessünk benne, érdemes megismerni igényeit és gondozásának fortélyait. Ez a cikk ebben nyújt segítséget, részletesen bemutatva a növény tartásának minden fontos aspektusát.

A japán erdei mák nem a legkönnyebben nevelhető növények közé tartozik, de a megfelelő odafigyeléssel és gondoskodással csodálatos dísze lehet kertünknek. Fontos tudni, hogy ez a növény eredetileg Japán hegyvidéki, árnyékos erdőiben honos, így a hazai klímán is hasonló körülményeket igényel. A siker kulcsa a megfelelő talaj, a vízellátás, a fényviszonyok és a tápanyagutánpótlás harmonikus egyensúlyában rejlik. Az alábbiakban lépésről lépésre végigvesszük, mire kell figyelni a japán erdei mák nevelése során.

A cikk célja, hogy átfogó képet adjon a japán erdei mák gondozásáról, a kezdeti lépésektől egészen a virágzásig és a későbbi teendőkig. Nem csupán a legfontosabb tudnivalókat osztjuk meg, hanem igyekszünk a gyakorlati tapasztalatokra is támaszkodni, hogy a kezdő kertészek is bátran belevághassanak ennek a különleges növénynek a nevelésébe. A cikkben érintjük a szaporítás, a teleltetés és a lehetséges betegségek témakörét is. Remélhetőleg sok hasznos információval szolgálhatunk minden kedves olvasónak!

A japán erdei mák gondozása nem csupán kertészeti feladat, hanem egyfajta elmélyülés a természet szépségében. A növény finom rezdüléseire való odafigyelés, a virágok kibomlásának csodája igazi örömforrás lehet. A japán erdei mák hálás növény, amely meghálálja a törődést, és évről évre elkápráztat bennünket pompás virágaival. Készülj fel egy izgalmas utazásra a japán erdei mák titokzatos világába!

A megfelelő hely kiválasztása

A japán erdei mák számára a tökéletes hely kiválasztása az egyik legfontosabb lépés a sikeres gondozás felé vezető úton. Mivel ez a növény eredeti élőhelyén, Japán hűvös, árnyékos erdeiben érzi jól magát, kertünkben is hasonló körülményeket kell biztosítanunk számára. Keressünk egy olyan helyet, ahol a reggeli órákban éri némi napfény, de a déli, perzselő napsütéstől védve van. A félárnyékos, vagy szórt fényű területek ideálisak számára.

Fontos szempont a talaj minősége is. A japán erdei mák a jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag, enyhén savanyú talajt kedveli. Ha kertünk talaja túl kötött, agyagos, érdemes nagyméretű ültetőgödröt ásni, és azt tőzeggel, komposzttal, valamint lombfölddel kevert talajjal feltölteni. A pangó víz a gyökerek rothadásához vezethet, ezért ezt mindenképpen el kell kerülni. Gondoskodjunk a megfelelő vízelvezetésről, akár egy kavicsréteg beépítésével az ültetőgödör aljára.

A japán erdei mák társas növény, ami azt jelenti, hogy remekül mutat más, hasonló igényű növények társaságában. Ültethetjük például páfrányok, árnyékliliomok, vagy tüdőfüvek mellé, így egy gyönyörű, természetes hatású kertrészletet hozhatunk létre. Arra viszont figyeljünk, hogy elegendő teret hagyjunk a növények számára a növekedéshez. A japán erdei mák idővel kisebb telepeket alkothat, így nem érdemes túl sűrűn ültetni.

A kiválasztott hely ne legyen kitéve erős szélnek, mert a növény finom szárai könnyen megsérülhetnek. Ha kertünk szelesebb területen fekszik, érdemes szélvédett helyet keresni, vagy valamilyen szélfogó sövényt, esetleg falat létesíteni a növény védelme érdekében. A megfelelő hely kiválasztása tehát alapos tervezést igényel, de a befektetett energia bőségesen megtérül, amikor a japán erdei mák virágba borul.

Talajigény és ültetés

A japán erdei mák talajigénye, ahogy már említettük, specifikus, de nem teljesíthetetlen. A legfontosabb, hogy a talaj jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag és enyhén savanyú kémhatású legyen (pH 5,5-6,5). Ezt a legkönnyebben úgy érhetjük el, ha az ültetőgödröt tőzeggel, érett komposzttal és lombfölddel dúsítjuk. Ha a kertünk talaja túl lúgos, érdemes savanyú tőzeget, vagy fenyőkérget is bekeverni a talajba.

Az ültetés ideális időpontja a kora tavasz, amikor a fagyok már elmúltak, de a növény még nem kezdett el intenzíven növekedni. Az őszi ültetés is lehetséges, de ebben az esetben fokozottan figyelni kell a téli védelemre. Az ültetés előtt alaposan áztassuk be a növény gyökérlabdáját, hogy a gyökerek megszívják magukat vízzel. Az ültetőgödör legyen kétszer akkora, mint a gyökérlabda átmérője és mélysége.

Az ültetőgödör aljára szórjunk egy réteg kavicsot, vagy durva homokot, hogy biztosítsuk a jó vízelvezetést. Ezután helyezzük a növényt a gödörbe, ügyelve arra, hogy a gyökérnyak ne kerüljön túl mélyre, a talajszinttel egy magasságban legyen. Töltsük fel a gödröt a talajkeverékkel, óvatosan tömörítsük a földet a gyökerek körül, majd alaposan öntözzük meg a növényt. Az ültetés után takarjuk a talaj felszínét mulccsal (például fakéreggel, vagy fenyőtűvel), hogy megőrizzük a talaj nedvességtartalmát és megakadályozzuk a gyomok növekedését.

Az ültetés utáni hetekben különösen fontos a rendszeres öntözés, de ügyeljünk arra, hogy ne áztassuk el a talajt. A japán erdei mák szereti a nedves, de nem vizes közeget. Az első évben érdemes a növényt rendszeresen tápoldatozni is, hogy elősegítsük a gyökerek fejlődését és a dús virágzást. Használjunk savanyú talajt kedvelő növények számára készült tápoldatot, és kövessük a csomagoláson található utasításokat.

Öntözés és párásítás

A japán erdei mák vízigénye közepes, de a rendszeres öntözés elengedhetetlen a megfelelő fejlődéséhez. Különösen a szárazabb időszakokban figyeljünk oda a talaj nedvességtartalmára. A legjobb módszer, ha ujjunkkal ellenőrizzük a talaj felső rétegét: ha az száraznak tűnik, itt az ideje az öntözésnek. A túlöntözést azonban kerüljük, mert az a gyökerek rothadásához vezethet.

Az öntözéshez lehetőleg lágy, esővizet használjunk, mert a kemény, meszes víz nem kedvez a japán erdei máknak. Ha nincs lehetőségünk esővizet gyűjteni, hagyjuk a csapvizet egy napig állni, hogy a klór elpárologjon belőle. Az öntözést végezzük a reggeli, vagy a kora esti órákban, hogy a víznek legyen ideje beszívódni a talajba, mielőtt a nap felmelegítené.

A japán erdei mák szereti a párás környezetet, ezért érdemes időnként permetezni a leveleit, különösen a száraz, meleg időszakokban. Ezt is lehetőleg esővízzel, vagy lágy vízzel végezzük. A párásítás nem csak a növény vízellátását segíti, hanem a kártevők (például a takácsatkák) megjelenésének esélyét is csökkenti. A permetezést a reggeli órákra időzítsük, hogy a leveleknek legyen idejük megszáradni a nap folyamán, ezzel elkerülve a gombás betegségek kialakulását.

Az öntözés és a párásítás mellett fontos a talaj megfelelő vízelvezetésének biztosítása is. Ha a talaj túl nedves, a gyökerek nem jutnak elegendő oxigénhez, és elpusztulhatnak. Ültetéskor ezért mindenképpen gondoskodjunk a megfelelő vízelvezető rétegről a talajban. Ha cserépben neveljük a japán erdei mákot, ügyeljünk arra, hogy a cserép alján legyenek vízelvezető nyílások, és a cserép alátétben ne álljon a víz.

Tápanyagellátás és trágyázás

A japán erdei mák tápanyagigénye mérsékelt, de a rendszeres tápanyagutánpótlás elengedhetetlen a dús virágzáshoz és az egészséges növekedéshez. A tavaszi időszakban, a növekedési szezon kezdetén érdemes elkezdeni a tápoldatozást. Használjunk savanyú talajt kedvelő növények számára készült, lassan oldódó műtrágyát, vagy szerves trágyát (például érett marhatrágyát, vagy komposztot).

A tápoldatot vagy trágyát a csomagoláson található utasításoknak megfelelően adagoljuk. A túltrágyázás káros lehet a növényre, ezért mindig tartsuk be a javasolt mennyiséget. Általában elegendő havonta egyszer tápoldatozni a növényt a vegetációs időszakban (tavasztól őszig). A téli hónapokban, a nyugalmi időszakban nincs szükség tápanyagutánpótlásra.

A szerves trágyák használata előnyös, mert nem csak tápanyagot biztosítanak a növény számára, hanem javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét is. A komposzt, vagy az érett marhatrágya bedolgozása a talajba ősszel, vagy tavasszal különösen jótékony hatású. A szerves trágyák lassan bomlanak le, így hosszú távon biztosítják a tápanyagellátást.

A tápanyagellátás mellett figyeljünk a talaj pH-értékére is. A japán erdei mák enyhén savanyú talajt igényel, ezért időnként ellenőrizzük a talaj kémhatását. Ha szükséges, savanyítsuk a talajt tőzeggel, fenyőkéreggel, vagy speciális savanyító készítményekkel. A megfelelő tápanyagellátás és a talaj kémhatásának karbantartása garantálja, hogy a japán erdei mákunk egészségesen fejlődjön és gyönyörű virágokkal örvendeztessen meg bennünket.

Fényigény és hőmérséklet

A japán erdei mák fényigénye, mint már említettük, a félárnyékos, vagy szórt fényű helyeket kedveli. A közvetlen, erős napsütés károsíthatja a leveleket, és a virágok idő előtti elnyílásához vezethet. Ideális számára, ha a reggeli órákban éri némi napfény, de a déli, forró órákban védve van a tűző naptól. Ezért érdemes olyan helyre ültetni, ahol épületek, fák, vagy nagyobb cserjék árnyékot vetnek a délutáni órákban.

A hőmérséklet tekintetében a japán erdei mák a mérsékelt, hűvösebb klímát kedveli. A nyári nagy hőséget nehezen viseli, ezért fontos, hogy a legmelegebb időszakokban is biztosítsunk számára árnyékot és megfelelő vízellátást. A téli hideget jól tűri, de a fiatal növényeket érdemes takarással védeni a fagyoktól. A takaráshoz használhatunk lombot, szalmát, vagy fenyőkérget.

Ha cserépben neveljük a japán erdei mákot, nyáron helyezzük a cserepet egy árnyékos, hűvös helyre a kertben, vagy a teraszon. Télen pedig vigyük a cserepet egy fagymentes, de hűvös helyiségbe (például egy világos pincébe, vagy garázsba). A cserépben nevelt növények érzékenyebbek a hőmérséklet-ingadozásokra, ezért fokozottan figyeljünk a megfelelő körülmények biztosítására.

A japán erdei mák számára az ideális hőmérséklet a 15-25 Celsius fok közötti tartományban van. Ezen a hőmérsékleten fejlődik a legszebben, és hozza a legdúsabb virágzást. A túl magas, vagy túl alacsony hőmérséklet stresszhatásként érheti a növényt, ami a növekedés lelassulásához, a virágzás elmaradásához, vagy akár a növény pusztulásához is vezethet. Ezért törekedjünk arra, hogy a növény számára a lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítsuk.

Metszés és formázás

A japán erdei mák metszése nem igényel komolyabb beavatkozást, inkább csak az elszáradt, sérült, vagy beteg részek eltávolításáról szól. A virágzás után, általában nyár elején, érdemes visszavágni az elnyílt virágszárakat, hogy a növény ne pazarolja az energiáját a magérlelésre. Ezzel serkenthetjük a következő évi virágzást is. A visszavágást a talajszint felett néhány centiméterrel végezzük.

Az elszáradt, vagy sérült leveleket folyamatosan távolítsuk el a növényről, hogy megelőzzük a betegségek terjedését, és esztétikusabbá tegyük a növény megjelenését. Az elszáradt levelek eltávolítása különösen fontos a téli időszakban, mert a nedves, rothadó levelek kedveznek a gombás betegségek kialakulásának.

A japán erdei mák természetes, bokros formáját nem szükséges mesterségesen alakítani. Ha mégis szeretnénk egy kicsit formázni a növényt, azt a virágzás utáni időszakban tegyük meg. Ilyenkor óvatosan visszavághatjuk a túl hosszúra nőtt, vagy a formából kilógó hajtásokat. Azonban ügyeljünk arra, hogy ne metsszük meg túlságosan a növényt, mert az a virágzás rovására mehet.

A metszéshez mindig használjunk éles, tiszta metszőollót, hogy elkerüljük a fertőzéseket. A metszés után érdemes a sebeket kezelni valamilyen sebkezelő szerrel, hogy megakadályozzuk a kórokozók bejutását a növénybe. A metszés során viseljünk kesztyűt, mert a japán erdei mák nedve irritálhatja a bőrt.

Szaporítási módszerek

A japán erdei mák szaporítása többféle módon is történhet, de a leggyakoribb és legegyszerűbb módszer a tőosztás. A tőosztást a virágzás utáni időszakban, általában nyár végén, vagy kora ősszel végezzük. Ekkorra a növény már befejezte az aktív növekedési időszakot, és felkészült a téli pihenésre. A tőosztáshoz óvatosan ássuk ki a növényt, ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a gyökereket.

A kiásott tövet óvatosan rázzuk le a földről, majd egy éles késsel, vagy ásóval válasszuk szét több részre. Minden egyes tőrészen legyenek egészséges gyökerek és legalább egy-két hajtás. A szétválasztott töveket azonnal ültessük el a korábban előkészített ültetőgödrökbe, a talajszinttel egy magasságban. Az ültetés után alaposan öntözzük meg a növényeket.

A magvetés is egy lehetséges szaporítási módszer, de ez időigényesebb és kevésbé megbízható, mint a tőosztás. A magokat ősszel, vagy kora tavasszal vethetjük el. A magvetéshez használjunk jó minőségű, savanyú virágföldet. A magokat szórjuk a föld felszínére, majd vékonyan takarjuk be földdel, vagy vermikulittal. A vetést tartsuk nedvesen, de ne áztassuk el.

A magok csírázása több hétig, vagy akár hónapokig is eltarthat, és a csírázási arány általában alacsonyabb, mint a tőosztás esetében. A kikelt magoncokat óvatosan neveljük tovább, majd amikor már elég erősek, ültessük át őket külön cserepekbe, vagy a végleges helyükre a kertbe. A magról nevelt növények általában csak a második, vagy harmadik évben virágoznak.

Betegségek és kártevők

A japán erdei mák viszonylag ellenálló növény, de nem teljesen immunis a betegségekkel és kártevőkkel szemben. A leggyakoribb problémák a gombás betegségek, például a lisztharmat, a rozsda, és a gyökérrothadás. Ezek a betegségek általában a túlzott nedvesség, a rossz szellőzés, és a nem megfelelő talajviszonyok következtében alakulnak ki. A megelőzés érdekében fontos a megfelelő ültetési hely kiválasztása, a jó vízelvezetés biztosítása, és a rendszeres szellőztetés.

Ha mégis megjelenik a betegség, a fertőzött részeket azonnal távolítsuk el, és szükség esetén használjunk gombaölő szert. A lisztharmat ellen hatékony lehet a kénes permetezés, a rozsda ellen pedig a réztartalmú szerek. A gyökérrothadás megelőzése érdekében kerüljük a túlöntözést, és gondoskodjunk a jó vízelvezetésről. Súlyos fertőzés esetén a növényt érdemes eltávolítani, hogy megakadályozzuk a betegség továbbterjedését.

A kártevők közül a takácsatkák, a levéltetvek és a csigák okozhatnak problémát. A takácsatkák apró, pókszerű élőlények, amelyek a levelek fonákján szívogatnak, és finom hálót szőnek. Ellenük védekezhetünk speciális atkaölő szerekkel, vagy a levelek rendszeres lemosásával. A levéltetvek szintén a levelek nedveit szívogatják, és mézharmatot választanak ki, ami vonzza a hangyákat és elősegíti a korompenész kialakulását. Ellenük használhatunk rovarölő szert, vagy természetes ellenségeiket, például a katicabogarakat.

A csigák, különösen a meztelen csigák, nagy károkat okozhatnak a japán erdei mák leveleiben és virágaiban. Ellenük védekezhetünk csigacsapdákkal, csigaölő szerekkel, vagy a növény köré szórt apró kavicsokkal, fahamuval, esetleg tojáshéjjal, amelyek megnehezítik a csigák mozgását. A legjobb védekezés a megelőzés, ezért rendszeresen ellenőrizzük a növényt, és időben lépjünk fel a kártevők ellen.

Teleltetés és téli védelem

A japán erdei mák alapvetően télálló növény, de a fiatal, frissen ültetett példányokat érdemes védeni a téli fagyoktól. A takaráshoz használhatunk lombot, szalmát, fenyőkérget, vagy komposztot. A takaróanyagot terítsük el a növény töve körül, de ügyeljünk arra, hogy ne fedjük be teljesen a növényt, mert az rothadáshoz vezethet. A takarás segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, és megvédi a gyökereket a fagyástól.

A cserépben nevelt japán erdei mákot télen vigyük egy fagymentes, de hűvös helyiségbe. Ideális egy világos pince, garázs, vagy fűtetlen üvegház, ahol a hőmérséklet nem csökken 0 Celsius fok alá. A teleltetés alatt csökkentsük az öntözést, de ne hagyjuk teljesen kiszáradni a talajt. A növény nyugalmi állapotban van, így nincs szüksége sok vízre.

A tavaszi fagyok elmúltával, általában március-április környékén, fokozatosan szoktassuk vissza a növényt a kinti körülményekhez. Először csak néhány órára vigyük ki a szabadba, majd fokozatosan növeljük a kint töltött időt. A takarást is fokozatosan távolítsuk el, hogy a növény hozzászokjon a fényhez és a hőmérséklet-változásokhoz.

A teleltetés és a téli védelem fontos része a japán erdei mák gondozásának. A megfelelő odafigyeléssel és gondoskodással biztosíthatjuk, hogy növényünk átvészelje a hideg hónapokat, és tavasszal újra teljes pompájában virágozzon. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a japán erdei mák egy hosszú életű növény, amely megfelelő gondozás mellett akár évtizedekig is díszítheti kertünket.

Gyakori hibák és megoldásuk

A japán erdei mák gondozása során előfordulhatnak hibák, amelyek a növény fejlődését, vagy virágzását negatívan befolyásolhatják. Az egyik leggyakoribb hiba a túlöntözés, ami a gyökerek rothadásához vezethet. Ezt elkerülhetjük, ha csak akkor öntözzük a növényt, amikor a talaj felső rétege már kissé kiszáradt. Fontos a jó vízelvezetés biztosítása is, ültetéskor használjunk kavicsréteget a talajban, és kerüljük a pangó víz kialakulását.

A másik gyakori probléma a nem megfelelő fényviszonyok. Ha a japán erdei mákot túl sok közvetlen napfény éri, a levelek megéghetnek, és a virágok gyorsan elnyílnak. Ha viszont túl sötét helyen van, a növény gyengén fejlődik, és nem hoz virágokat. A megoldás a megfelelő, félárnyékos hely kiválasztása, ahol a növény a reggeli órákban kap némi napfény, de a déli, erős napsütéstől védve van.

A tápanyaghiány is okozhat problémákat. Ha a növény levelei sárgulnak, vagy a növekedés lelassul, valószínűleg tápanyaghiány áll a háttérben. Ezt orvosolhatjuk rendszeres tápoldatozással, vagy szerves trágya bedolgozásával a talajba. Fontos, hogy savanyú talajt kedvelő növények számára készült tápoldatot használjunk, és tartsuk be a csomagoláson található utasításokat.

A kártevők és betegségek megjelenése is gyakori probléma. A levéltetvek, takácsatkák, csigák, valamint a gombás betegségek károsíthatják a növényt. A megelőzés érdekében rendszeresen ellenőrizzük a növényt, és időben lépjünk fel a kártevők és betegségek ellen. Használhatunk rovarölő szereket, atkaölő szereket, csigacsapdákat, és gombaölő szereket, de a legjobb, ha a természetes védekezési módszereket részesítjük előnyben.

A japán erdei mák a kertben és a lakásban

A japán erdei mák nem csak a kertben, hanem a lakásban is nevelhető, bár ez utóbbi esetben nagyobb odafigyelést igényel. A kertben a legfontosabb a megfelelő hely kiválasztása, ahol a növény félárnyékos, védett helyen van, és a talaj jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag, enyhén savanyú. A japán erdei mák gyönyörűen mutat más árnyékkedvelő növények, például páfrányok, árnyékliliomok, vagy tüdőfüvek társaságában.

A japán erdei mák kora tavaszi virágzása különleges színfoltot visz a kertbe. A virágok színe a fehértől a rózsaszínen át a liláig terjedhet, és a virágzás több hétig is eltarthat. A virágzás után a növény lombja is díszítőértékű, így egész nyáron szép látványt nyújt. A japán erdei mák alkalmas sziklakertekbe, erdei kertekbe, vagy természetes hatású kertrészekbe.

A lakásban a japán erdei mákot cserépben nevelhetjük. Fontos, hogy a cserép alján legyenek vízelvezető nyílások, és a cserép alátétben ne álljon a víz. A növényt helyezzük világos, de közvetlen napfénytől védett helyre, például egy északi, vagy keleti fekvésű ablak közelébe. A lakásban nevelt japán erdei mák számára biztosítsunk párás környezetet, például rendszeres permetezéssel, vagy a cserép közelében elhelyezett vízzel teli tálcával.

A lakásban nevelt japán erdei mákot télen vigyük egy hűvös, de fagymentes helyiségbe, és csökkentsük az öntözést. Tavasszal, a fagyok elmúltával, fokozatosan szoktassuk vissza a növényt a kinti körülményekhez. A japán erdei mák a lakásban is gyönyörű dísze lehet otthonunknak, de fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő körülményekről, és figyeljünk a növény igényeire.

Összegzés és további tanácsok

A japán erdei mák gondozása nem ördöngösség, de némi odafigyelést és törődést igényel. A legfontosabb a megfelelő hely kiválasztása, a jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag, enyhén savanyú talaj biztosítása, a rendszeres, de mértékletes öntözés, és a tápanyagutánpótlás. A félárnyékos, védett hely, a párás környezet, és a téli védelem szintén fontos tényezők a sikeres gondozás érdekében.

Ne feledkezzünk meg a rendszeres ellenőrzésről sem. Figyeljük a növény leveleit, virágait, és időben lépjünk fel, ha kártevőket, vagy betegségeket észlelünk. A megelőzés mindig hatékonyabb, mint a már kialakult problémák kezelése. A japán erdei mák hálás növény, amely meghálálja a gondoskodást, és évről évre gyönyörű virágaival örvendeztet meg bennünket.

Ha most ismerkedünk ezzel a különleges növénnyel, érdemes kisebb, fiatalabb példányokkal kezdeni, és fokozatosan kitapasztalni a gondozás fortélyait. Ne csüggedjünk, ha elsőre nem minden sikerül tökéletesen, a japán erdei mák egy viszonylag toleráns növény, amely megbocsátja a kisebb hibákat. A tapasztalat és a gyakorlat idővel meghozza a gyümölcsét.

A japán erdei mák gondozása nem csak kertészeti feladat, hanem egyfajta kapcsolódás a természethez, egy lehetőség a kikapcsolódásra és a feltöltődésre. A növény finom rezdüléseire való odafigyelés, a virágok kibomlásának csodája, és a kertünkben, vagy otthonunkban megjelenő szépség igazi örömforrás lehet. Kívánunk sok sikert és örömet a japán erdei mák gondozásához!

_{Fotó forrása: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons}