A bab ültetése és szaporítása

A bab (Phaseolus vulgaris) az egyik legrégebben termesztett hüvelyes növényünk, szinte minden kiskertben megtalálható. Könnyen termeszthető, viszonylag igénytelen, és sokféleképpen felhasználható a konyhában. A friss, zsenge zöldbabtól a szárazbabig számtalan formában fogyaszthatjuk, levesek, főzelékek, saláták alapanyaga lehet. Ráadásul rendkívül egészséges, tele van értékes tápanyagokkal, fehérjével, rostokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

A bab fajtái és kiválasztása

A babnak rengeteg fajtája létezik, melyek méretükben, színükben, formájukban és persze ízükben is különböznek egymástól. A legismertebbek a zöldbabok, a sárgahüvelyű vajbabok, a lóbab, a fejtőbabok és a szárazbabok. A fajtaválasztásnál érdemes figyelembe venni a kertünk adottságait, a termesztési céljainkat és persze az ízlésünket. Mielőtt elrohannánk a boltba, gondoljuk át, mit is szeretnénk: friss fogyasztásra szánt zöldbabot, vagy inkább szárazbabot, amit télen is eltehetünk?

A zöldbabok között találunk karós és bokor változatokat is. A karós babok felfutnak a támasztékra, akár 2-3 méter magasra is, így helytakarékosabbak, viszont rendszeres kötözést igényelnek. A bokorbabok alacsonyabbak, nem igényelnek támasztékot, de kevesebb termést hoznak. A sárgahüvelyű vajbabok hasonlóan népszerűek, mint a zöldbabok, ízük lágyabb, édeskésebb.

A fejtőbabokat a bennük lévő, még zsenge, de már kifejlődött babszemekért termesztjük. Ezeket frissen, vagy szárítva is felhasználhatjuk. A szárazbabok pedig azok a fajták, amelyeket teljesen beérve takarítunk be, és a kiszárított babszemeket tároljuk. A szárazbabok között is óriási a választék, a legismertebbek a fehér-, a tarka-, a gyöngy- és a vesebabok.

A lóbab (Vicia faba) egy különleges faj, melynek nagy, húsos hüvelyei vannak, és a bennük lévő szemeket fogyasztjuk. A lóbab korábban érik, mint a többi babfajta, és hidegtűrőbb is. A lóbabot érdemes kipróbálni, mert különleges ízvilágot képvisel, és a tavaszi zöldségkínálatot is színesíti. Figyeljünk oda, hogy a lóbab bizonyos embereknél allergiás reakciót válthat ki, ezért óvatosan kóstoljuk meg először!

A bab ültetésének ideje és módja

A bab melegigényes növény, ezért csak akkor ültessük, ha a talaj hőmérséklete már tartósan 10-12 °C fölött van, és elmúltak a fagyveszélyes éjszakák. Ez általában április végétől május közepéig esedékes, de persze az időjárástól függően ez változhat. A korábbi vetés érdekében palántákat is nevelhetünk, de a bab nem szereti az átültetést, ezért óvatosan bánjunk vele. A palántaneveléshez használjunk tőzegcserepet, vagy lebomló poharat, hogy a gyökereket ne sértsük meg.

A babot napos, szélvédett helyre ültessük. A talaj legyen jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag. A bab a nitrogént a gyökerein élő baktériumok segítségével köti meg a levegőből, de azért nem árt, ha a talajban van némi szerves anyag. Ültetés előtt érdemes komposztot, vagy érett istállótrágyát bedolgozni a talajba.

A babot sorokba, vagy fészkekbe ültethetjük. A sortávolság bokorbaboknál 30-40 cm, karós baboknál 50-60 cm legyen. A tőtávolság a bokorbaboknál 10-15 cm, a karós baboknál 20-30 cm. A fészkes vetésnél 3-4 szem magot teszünk egy fészekbe, a fészkek távolsága 40-50 cm legyen. A magokat 3-5 cm mélyre ültessük, majd alaposan öntözzük be a talajt.

A karós baboknak mindenképpen biztosítsunk támasztékot, amire felfuthatnak. Ez lehet karó, háló, vagy akár egy erre a célra kialakított futtatórendszer. A támasztékot már az ültetés előtt, vagy közvetlenül utána helyezzük el, hogy a növények minél előbb elkezdhessenek kapaszkodni. A bab indáit eleinte érdemes a támasztékhoz kötözni, később már maguktól is felkúsznak.

A bab gondozása

A bab viszonylag igénytelen növény, de azért van néhány dolog, amire érdemes odafigyelni a termesztése során. A legfontosabb a rendszeres öntözés, különösen a virágzás és a hüvelyképződés időszakában. A bab szereti a nedves talajt, de a pangó vizet nem, ezért figyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl. A legjobb, ha a reggeli órákban öntözünk, és a vizet közvetlenül a tövekhez juttatjuk.

A gyomlálás is fontos feladat, különösen a fiatal növények esetében. A gyomok elvonják a tápanyagot és a vizet a babtól, és árnyékolják is, ezért rendszeresen távolítsuk el őket. A kapálás nem csak a gyomok eltávolítására jó, hanem a talaj levegőztetésére is, ami elősegíti a bab gyökereinek fejlődését. A kapálást óvatosan végezzük, hogy ne sértsük meg a bab gyökereit.

A babot időnként tápoldatozhatjuk is, különösen, ha a talaj tápanyagszegény. A tápoldatozást a virágzás kezdetén kezdjük, és kéthetente ismételjük meg. Használhatunk általános tápoldatot, vagy kifejezetten hüvelyeseknek való készítményt. Fontos, hogy a tápoldatot mindig a csomagoláson feltüntetett utasításoknak megfelelően adagoljuk.

A babot különböző betegségek és kártevők támadhatják meg. A leggyakoribb betegségek a babrozsda, a peronoszpóra és a baktériumos paszulyvész. A kártevők közül a levéltetvek, a takácsatkák és a babzsizsik okozhatnak gondot. A betegségek és kártevők ellen védekezhetünk megelőzéssel, például vetésforgóval, ellenálló fajták választásával, és a növények rendszeres ellenőrzésével. Ha szükséges, használhatunk növényvédő szereket, de mindig válasszunk környezetkímélő megoldásokat.

A bab betakarítása

A bab betakarításának ideje a fajtától és a termesztési céltól függ. A zöldbabot akkor szedjük, amikor a hüvelyek még zsengék, roppanósak, és a bennük lévő magok még nem fejlődtek ki teljesen. A sárgahüvelyű vajbabokat is hasonlóan szedjük, de ezeknél a hüvelyek színe sárga, nem zöld. A zöldbabot és a vajbabot folyamatosan szedhetjük, ahogy a hüvelyek elérik a megfelelő méretet, ezzel is serkentve az újabb virágzást és hüvelyképződést.

A fejtőbabokat akkor takarítjuk be, amikor a hüvelyek már száradni kezdenek, de a bennük lévő magok még nem teljesen érettek, hanem zsengék, puhák. A fejtőbabot általában egyszerre takarítjuk be, a növényeket kihúzzuk a földből, és a hüvelyeket lefejtjük. A lefejtett babszemeket frissen felhasználhatjuk, vagy lefagyaszthatjuk.

A szárazbabot akkor szedjük, amikor a hüvelyek teljesen megszáradtak, és a bennük lévő magok kemények, csörgősek. A szárazbabot is általában egyszerre takarítjuk be, a növényeket kihúzzuk a földből, és a hüvelyeket lefejtjük, vagy kicsépeljük. A kicsépelt babszemeket szétterítve megszárítjuk, majd jól záródó edényben tároljuk.

A lóbabot akkor szedjük, amikor a hüvelyek még zöldek, de már jól kitapinthatók bennük a szemek. A lóbabot is általában egyszerre takarítjuk be, a hüvelyeket lefejtjük, és a bennük lévő szemeket kifejtjük. A lóbab szemeit frissen felhasználhatjuk, vagy blansírozás után lefagyaszthatjuk.

A bab szaporítása magról

A babot leggyakrabban magról szaporítjuk. A magokat közvetlenül a szabadföldbe vethetjük, vagy palántákat nevelhetünk belőlük. A palántanevelés előnye, hogy korábban kezdhetjük a termesztést, és a növények hamarabb termőre fordulnak. A palántaneveléshez használjunk tőzegcserepet, vagy lebomló poharat, hogy a gyökereket ne sértsük meg az átültetéskor.

A bab magjait a vetés előtt érdemes néhány órára beáztatni, hogy gyorsabban csírázzanak. A magokat 3-5 cm mélyre ültessük, majd alaposan öntözzük be a talajt. A csírázáshoz meleg, 20-25 °C körüli hőmérsékletre van szükség. A csírázás általában 1-2 hét alatt megtörténik.

A palántákat akkor ültessük ki a szabadföldbe, ha már elmúltak a fagyveszélyes éjszakák, és a talaj hőmérséklete elérte a 10-12 °C-ot. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy a palánták gyökerei ne sérüljenek meg. Az ültetés után alaposan öntözzük be a növényeket.

A bab magjait saját növényeinkről is begyűjthetjük. Ehhez válasszunk ki néhány egészséges, erős növényt, és hagyjuk, hogy a hüvelyek teljesen beérjenek, megszáradjanak. A megszáradt hüvelyekből szedjük ki a magokat, majd szétterítve szárítsuk meg őket. A száraz magokat tároljuk hűvös, száraz helyen, jól záródó edényben.

A bab felhasználása és tárolása

A bab sokféleképpen felhasználható a konyhában. A friss, zsenge zöldbabot és vajbabot párolva, főzve, sütve, salátákba, levesekbe, főzelékekbe tehetjük. A fejtőbabot és a lóbabot szintén sokféleképpen elkészíthetjük, levesek, főzelékek, pörköltek, saláták alapanyaga lehet. A szárazbabot főzés előtt be kell áztatni, majd levesek, főzelékek, pörköltek, saláták, babgulyás készíthető belőle.

A bab nem csak finom, hanem nagyon egészséges is. Tele van értékes tápanyagokkal, fehérjével, rostokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. A bab rendszeres fogyasztása jótékony hatással van az emésztésre, csökkenti a koleszterinszintet, és segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket. A bab a vegetáriánus és vegán étrend egyik fontos alapanyaga is.

A friss zöldbabot és vajbabot hűtőszekrényben, légmentesen záródó dobozban, vagy zacskóban tárolhatjuk néhány napig. A fejtőbabot és a lóbabot blansírozás után lefagyaszthatjuk, így hosszabb ideig is eltarthatók. A szárazbabot hűvös, száraz helyen, jól záródó edényben tárolhatjuk, akár több évig is.

A bab termesztése nem ördöngösség, kis odafigyeléssel bárki sikeresen nevelhet babot a kertjében. A bab nem csak finom és egészséges, hanem a kertészkedés örömét is megadja. Próbáljuk ki bátran a különböző fajtákat, és fedezzük fel a bab sokszínűségét!