A bazsalikom gondozása

A bazsalikom, ez az illatos fűszernövény, Ázsia trópusi vidékeiről származik, és évezredek óta fontos szerepet tölt be a gasztronómiában és a népi gyógyászatban. Gondoljunk csak bele, mennyi kultúrában használják előszeretettel! Indiától Olaszországig, a bazsalikom jellegzetes aromája és jótékony hatásai miatt kedvelt növénnyé vált szerte a világon. Számos fajtája létezik, mindegyik egyedi ízvilággal és megjelenéssel.

A legelterjedtebb fajta a „Genovese” bazsalikom, amely az olasz konyha, különösen a pesto alapanyaga. Ennek a fajtának nagy, sötétzöld levelei és intenzív, édeskés illata van. Léteznek azonban más izgalmas változatok is, mint például a citromillatú bazsalikom, a fahéjbazsalikom, vagy a thai bazsalikom, amelynek ánizsos, édesgyökeres aromája van. Mindegyik fajta különleges kulináris élményt nyújt.

A különböző bazsalikomfajták nemcsak ízükben, hanem megjelenésükben is különböznek. Vannak kisebb levelű, kompakt növekedésű változatok, és olyanok is, amelyek akár fél méter magasra is megnőhetnek. A levelek színe a világoszöldtől a mélyliláig terjedhet, sőt, léteznek tarka levelű fajták is. Ez a sokféleség lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a saját ízlésének és kertjének megfelelő bazsalikomot.

A bazsalikom kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy milyen célra szeretnénk felhasználni. A „Genovese” a legalkalmasabb pestókhoz és olaszos ételekhez, míg a citrom bazsalikom frissítő ízt adhat salátáknak és italoknak. A thai bazsalikom pedig tökéletes választás ázsiai ihletésű fogásokhoz. A különböző fajták kipróbálása igazi kulináris kaland lehet!

A bazsalikom ültetése

A bazsalikom ültetése nem ördöngösség, de néhány alapvető szabályt érdemes betartani a siker érdekében. A bazsalikom melegigényes növény, ezért csak akkor ültessük ki a szabadba, ha már elmúltak a fagyok, általában május közepétől. A korai vetéshez palántanevelés javasolt, amit beltérben, világos helyen kezdhetünk meg már márciusban. Így előnyt szerezhetünk, és hamarabb élvezhetjük a friss bazsalikomleveleket.

A magokat laza, jó vízáteresztő képességű talajba vessük, körülbelül fél centiméter mélyre. Fontos, hogy a talaj mindig nedves legyen, de ne álljon benne a víz, mert az a magok rothadásához vezethet. A csírázáshoz a bazsalikomnak sok fényre van szüksége, ezért helyezzük a cserepeket vagy a vetőtálcát napos ablakpárkányra, vagy használjunk növénynevelő lámpát. A megfelelő hőmérséklet a csírázáshoz 20-25 °C.

Amikor a palánták elérik a 4-6 leveles kort, átültethetjük őket nagyobb cserépbe, vagy kiültethetjük a szabadföldbe. Ügyeljünk arra, hogy a palánták között legalább 20-30 cm távolságot hagyjunk, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez. A bazsalikom szereti a tápanyagban gazdag talajt, ezért ültetés előtt érdemes komposztot vagy érett trágyát keverni a földhöz. A rendszeres tápoldatozás is jótékony hatású.

A bazsalikom ültethető cserépbe, balkonládába, vagy akár közvetlenül a kertbe is. A lényeg, hogy napos, védett helyet válasszunk számára, ahol legalább 6-8 órán keresztül éri a közvetlen napfény. A cserépben nevelt bazsalikom előnye, hogy könnyen mozgatható, így a kedvezőtlen időjárási körülmények elől védett helyre vihetjük. A balkonládában pedig akár több fajtát is ültethetünk egymás mellé, így változatos ízvilágot teremthetünk.

A bazsalikom fényigénye

A bazsalikom, mint mediterrán származású növény, imádja a napfényt. A bőséges, aromás levelek kifejlődéséhez elengedhetetlen, hogy naponta legalább 6-8 órán keresztül közvetlen napfény érje. Ezért a bazsalikom számára a kert vagy a lakás legnaposabb helyét válasszuk. Gondoljunk csak a mediterrán vidékekre, ahol a bazsalikom egész nap a tűző napon fürdik!

Ha a bazsalikomot beltérben neveljük, figyeljünk arra, hogy ablak közelében legyen, ahol elegendő természetes fényt kap. Déli fekvésű ablak ideális választás lehet. Ha nincs elegendő természetes fény, akkor érdemes növénynevelő lámpát használni, amely pótolja a napfényt, és segíti a növény egészséges fejlődését. A mesterséges fényforrás különösen télen lehet hasznos, amikor rövidebbek a nappalok.

A fényhiány jelei könnyen felismerhetőek a bazsalikomon. Ha a növény nem kap elég fényt, a levelei elsápadnak, megnyúlnak, és a növekedése lelassul. A szárak vékonyak és gyengék lesznek, a levelek pedig elveszítik intenzív aromájukat. Ilyenkor érdemes átgondolni a bazsalikom elhelyezését, és áthelyezni egy naposabb helyre.

A túlzott napfény azonban szintén káros lehet, különösen a forró nyári napokon. Ha a bazsalikom levelei megbarnulnak, megperzselődnek, az a túlzott napfény jele lehet. Ilyenkor érdemes árnyékosabb helyre vinni a növényt, vagy árnyékolóval védeni a közvetlen napsütéstől. A legjobb megoldás, ha a bazsalikomot olyan helyre tesszük, ahol reggel és késő délután éri a nap, de a déli órákban védve van a tűző napsugaraktól.

A bazsalikom hőigénye

A bazsalikom melegkedvelő növény, amely a trópusi és szubtrópusi éghajlatról származik. A növekedéshez és a bőséges levélhozamhoz a 20-25 °C közötti hőmérséklet az ideális. Ezért a bazsalikomot csak akkor ültessük ki a szabadba, ha már elmúltak a tavaszi fagyok, és a talaj is felmelegedett. A hideg talaj gátolja a gyökerek fejlődését, és a növény növekedése is lelassul.

A bazsalikom nem tolerálja a hideget, már 10 °C alatt károsodhat. A fagy pedig teljesen elpusztíthatja a növényt. Ezért, ha hűvösre fordul az idő, érdemes a cserepes bazsalikomot védett helyre vinni, vagy takarással védeni a szabadföldben lévő növényeket. A bazsalikom érzékenysége a hidegre azt jelenti, hogy az őszi fagyok beköszöntével a növény életciklusa véget ér.

Beltérben nevelt bazsalikom esetében is figyeljünk a hőmérsékletre. A bazsalikom nem szereti a huzatot és a hirtelen hőmérséklet-változásokat. Ezért ne helyezzük a növényt ablakok vagy ajtók közelébe, ahol gyakran van légmozgás. A fűtőtestek közelsége sem ideális, mert a száraz levegő károsíthatja a leveleket. A legjobb, ha egyenletes hőmérsékletű, világos helyet találunk a bazsalikom számára.

A túlzott meleg sem kedvez a bazsalikomnak. A 30 °C feletti hőmérséklet, különösen ha száraz levegővel párosul, a levelek hervadásához és a növény stresszelődéséhez vezethet. Ilyenkor gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről és a rendszeres öntözésről, hogy a bazsalikom ne száradjon ki. A forró nyári napokon a délutáni órákban árnyékoljuk a növényt, hogy megóvjuk a túlzott hőségtől.

A bazsalikom öntözése

A bazsalikom rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel. A talaj legyen mindig enyhén nedves, de soha ne álljon benne a víz, mert az gyökérrothadáshoz vezethet. Az öntözés gyakorisága függ a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a növény méretétől. Általánosságban elmondható, hogy melegebb időben gyakrabban, hűvösebb időben ritkábban kell öntözni. A legjobb módszer az öntözési igény felmérésére, ha ujjunkkal ellenőrizzük a talaj nedvességtartalmát.

Az öntözéshez lehetőleg lágy, szobahőmérsékletű vizet használjunk. A hideg víz sokkolhatja a növényt, és gátolhatja a növekedést. A klóros csapvíz sem ideális, ezért ha tehetjük, használjunk esővizet, vagy hagyjuk a csapvizet egy napig állni, hogy a klór elpárologjon belőle. Az öntözéskor ügyeljünk arra, hogy a víz ne kerüljön a levelekre, mert az gombás betegségek kialakulásához vezethet.

A túlöntözés jelei a sárguló, hervadó levelek, a lassú növekedés és a gyökérrothadás. Ha ezt tapasztaljuk, csökkentsük az öntözés gyakoriságát, és hagyjuk, hogy a talaj felső rétege kissé kiszáradjon, mielőtt újra öntöznénk. A túlöntözött növény gyökerei nem jutnak elegendő oxigénhez, ami a növény pusztulásához vezethet. A vízhiány jelei a lankadó, fonnyadó levelek, amelyek később megbarnulnak és lehullanak.

A cserépben nevelt bazsalikom esetében különösen fontos a megfelelő vízelvezetés. A cserép alján legyenek lyukak, amelyeken keresztül a felesleges víz távozhat. A cserép alá helyezzünk alátétet, amely felfogja a kifolyó vizet, de ügyeljünk arra, hogy az alátétben ne álljon tartósan víz. A pangó víz ugyanis nemcsak a gyökereknek árt, hanem vonzza a kártevőket is.

A bazsalikom tápoldatozása

A bazsalikom, mint minden növény, tápanyagokat igényel a növekedéshez és a bőséges levélhozamhoz. A tápanyagban gazdag talaj elősegíti az egészséges fejlődést, az intenzív aromát és az erős, ellenálló növényt. Az ültetéskor érdemes komposztot vagy érett trágyát keverni a talajhoz, amely biztosítja a kezdeti tápanyagellátást. A továbbiakban pedig rendszeres tápoldatozással gondoskodhatunk a bazsalikom tápanyagigényének kielégítéséről.

A tápoldatozást általában a növekedési időszakban, tavasztól őszig végezzük. Használhatunk speciálisan fűszernövények számára kifejlesztett tápoldatot, vagy általános, vízben oldódó műtrágyát. Fontos, hogy a tápoldatot mindig a csomagoláson feltüntetett utasításoknak megfelelően hígítsuk, mert a túlzott tápanyag-koncentráció károsíthatja a növényt. A túltrágyázás jelei a levelek sárgulása, barnulása, vagy a növekedés leállása.

A tápoldatozást általában kéthetente végezzük, de a gyakoriság függ a növény igényeitől és a tápoldat típusától. A fiatal, gyorsan növekvő növényeknek gyakoribb tápoldatozásra lehet szükségük, míg az idősebb, lassabban növekvő növények kevesebb tápanyaggal is beérik. Figyeljük a növény reakcióit, és igazítsuk a tápoldatozás gyakoriságát és a tápoldat töménységét a bazsalikom igényeihez.

A szerves tápanyagok, mint például a komposzttea vagy a csalánlé, szintén jó alternatívát jelenthetnek a műtrágyák helyett. Ezek a természetes tápanyagforrások nemcsak táplálják a növényt, hanem javítják a talaj szerkezetét és a talajéletet is. A szerves tápanyagok lassabban bomlanak le, mint a műtrágyák, így egyenletesebb tápanyagellátást biztosítanak a növény számára.

A bazsalikom metszése

A bazsalikom metszése fontos része a gondozásnak, mert elősegíti a bokrosodást, a dúsabb levélzet kialakulását, és késlelteti a virágzást. A virágzás ugyanis elvonja az energiát a levélképződéstől, és a levelek íze is megváltozhat, kesernyésebbé válhat. A metszéssel tehát nemcsak formásabbá tehetjük a növényt, hanem a betakarítható levélmennyiséget is növelhetjük. A metszés serkenti az új hajtások növekedését.

A metszést akkor kezdjük el, amikor a bazsalikom eléri a 15-20 cm-es magasságot, és már legalább 6-8 levélpár fejlődött ki rajta. A metszéshez használjunk éles, tiszta ollót vagy metszőollót, hogy elkerüljük a betegségek terjedését. A vágást mindig a levélpár felett, a szárcsomónál végezzük, így serkentjük az oldalhajtások növekedését. Ne vágjuk le a szárat túl mélyen, mert az gyengítheti a növényt.

A rendszeres metszés során távolítsuk el a felső hajtásokat, hogy a növény oldalirányba terjeszkedjen. Ezzel elősegítjük a bokrosodást, és megakadályozzuk, hogy a bazsalikom felnyurguljon. A metszés során figyeljünk arra, hogy a növény megőrizze szép, arányos formáját. Ne távolítsuk el egyszerre a növény levelének több mint egyharmadát, mert az túlzott stresszt okozhat.

Ha a bazsalikom virágozni kezd, csípjük le a virágkezdeményeket, amint megjelennek. Ezzel megakadályozzuk, hogy a növény minden energiáját a virágzásra fordítsa, és továbbra is a levelek fejlesztésére koncentráljon. A virágok eltávolítása után a bazsalikom új hajtásokat hoz, és a levelek íze is intenzívebb marad. A levágott hajtásokat és virágokat felhasználhatjuk ételek ízesítésére, vagy szárítva eltehetjük későbbre.

A bazsalikom szaporítása

A bazsalikom szaporítása többféleképpen is történhet, a legegyszerűbb és leggyakoribb módszerek a magvetés és a dugványozás. A magvetés, ahogy azt korábban már részleteztük, tavasszal történik, beltérben vagy a szabadföldben, amint az időjárás engedi. A dugványozás viszont egy gyorsabb és egyszerűbb módja a bazsalikom szaporításának, és szinte bármikor elvégezhető a növekedési időszakban. A dugványozással a szülőnövény tulajdonságai is biztosan öröklődnek.

A dugványozáshoz válasszunk egy egészséges, erős hajtást a bazsalikomról, amely legalább 10-15 cm hosszú, és legalább 4-6 levélpár van rajta. A hajtást éles késsel vagy ollóval vágjuk le, közvetlenül egy levélcsomó alatt. Távolítsuk el az alsó levélpárokat, hogy a szár alsó része csupasz legyen. Ez a rész kerül majd a vízbe vagy a talajba.

A levágott hajtást helyezzük egy pohár vízbe, úgy, hogy az alsó, csupasz része a vízben legyen, de a levelek ne érjenek bele. A vizet rendszeresen cseréljük, hogy friss maradjon, és megelőzzük a rothadást. A dugványok általában 1-2 hét alatt gyökeret eresztenek a vízben. Amikor a gyökerek elérik a 2-3 cm hosszúságot, a dugványokat elültethetjük cserépbe vagy a szabadföldbe.

A dugványokat közvetlenül is ültethetjük nedves talajba vagy perlitbe. Ebben az esetben érdemes gyökereztető hormont használni, amely elősegíti a gyökerek képződését. A dugványokat takarjuk le átlátszó műanyag zacskóval vagy üveggel, hogy párás környezetet biztosítsunk számukra. A talajt tartsuk nedvesen, de ne öntözzük túl. A dugványok általában 2-3 hét alatt gyökeret eresztenek a talajban.

A dugványozás előnye, hogy gyorsan új növényeket kaphatunk, amelyek ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az anyanövény. Ez különösen akkor hasznos, ha egy különleges ízű vagy formájú bazsalikomfajtát szeretnénk szaporítani. A dugványozással akár több generációnyi bazsalikomot is nevelhetünk egyetlen növényről. Ez a módszer tökéletes a kertészkedés szerelmeseinek!

A bazsalikom betegségei

A bazsalikom, bár viszonylag ellenálló növény, sajnos nem teljesen immunis a betegségekkel szemben. A leggyakoribb problémák a gombás fertőzések, amelyek nedves, párás körülmények között terjednek gyorsan. A lisztharmat, a peronoszpóra és a fuzáriumos hervadás a leggyakoribb gombás betegségek, amelyek a bazsalikomot megtámadhatják. Fontos a megelőzés, és a korai felismerés.

A lisztharmat fehér, lisztszerű bevonatot képez a levelek felületén. A fertőzött levelek sárgulnak, torzulnak, és idővel elszáradnak. A lisztharmat terjedését elősegíti a magas páratartalom és a rossz szellőzés. A peronoszpóra sárgásbarna foltokat okoz a levelek felszínén, míg a fonákon szürkés penészbevonat jelenik meg. A fertőzött levelek lehullanak, és a növény legyengül.

A fuzáriumos hervadás a bazsalikom egyik legveszélyesebb betegsége. A gomba a talajból fertőzi meg a növényt, és a gyökerek, valamint a szár belsejében terjed. A fertőzött növény hervadni kezd, a levelek sárgulnak, majd elszáradnak. A fuzáriumos hervadás ellen nehéz védekezni, a legjobb megoldás a megelőzés, azaz egészséges, ellenálló növények ültetése és a megfelelő talajfertőtlenítés.

A gombás betegségek megelőzése érdekében fontos a megfelelő öntözés, a jó szellőzés biztosítása, és a növények közötti megfelelő távolság betartása. Kerüljük a levelek öntözését, és inkább a talajt öntözzük, hogy a levelek szárazak maradjanak. Ha a betegség mégis felüti a fejét, távolítsuk el a fertőzött leveleket, és permetezzük le a növényt gombaölő szerrel. A szerves kertészkedők használhatnak csalánlevet vagy zsurlófőzetet a gombás betegségek ellen.

A bazsalikom kártevői

A bazsalikom nemcsak a betegségeknek, hanem a kártevőknek is ki van téve. A levéltetvek, a takácsatkák, a tripszek és a bazsalikombogarak a leggyakoribb kártevők, amelyek megtámadhatják a bazsalikomot. Ezek a kártevők szívogatják a növény nedveit, gyengítik a növényt, és akár betegségeket is terjeszthetnek. A korai felismerés és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a kártevők elleni védekezésben.

A levéltetvek apró, zöld, fekete vagy sárga színű rovarok, amelyek a levelek fonákán és a hajtásokon telepednek meg. Szívogatásukkal gyengítik a növényt, és mézharmatot ürítenek, amelyen megtelepedhet a korompenész. A levéltetvek ellen hatékonyan védekezhetünk szappanos vízzel, csalánlével, vagy rovarölő szerekkel. A katicabogarak és a fátyolkák természetes ellenségei a levéltetveknek.

A takácsatkák apró, pókszabású élőlények, amelyek finom hálót szőnek a levelek fonákán. Szívogatásuk hatására a levelek apró, sárgás foltokkal tarkítottak lesznek, majd elszáradnak. A takácsatkák a száraz, meleg körülményeket kedvelik, ezért a párásítás segíthet a megelőzésükben. A takácsatkák ellen atkaölő szerekkel védekezhetünk.

A tripszek apró, szárnyas rovarok, amelyek a leveleket és a virágokat szívogatják. Szívogatásuk nyomán a leveleken ezüstös foltok jelennek meg, majd a levelek deformálódnak és elszáradnak. A tripszek ellen ragadós lapokkal, rovarölő szerekkel, vagy természetes ellenségeikkel, például ragadozó atkákkal védekezhetünk.

A bazsalikombogár egy viszonylag ritka, de annál kártékonyabb kártevő. A bogár és a lárvái is a bazsalikom leveleit rágják, lyukakat okozva a leveleken. A bazsalikombogár ellen a leghatékonyabb védekezés a mechanikai gyérítés, azaz a bogarak és a lárvák kézzel történő összeszedése. A bazsalikom rendszeres vizsgálata elengedhetetlen a kártevők korai felismeréséhez.

A bazsalikom betakarítása

A bazsalikom betakarítása folyamatosan történhet a növekedési időszakban, amint a növény elég erős ahhoz, hogy elviselje a levelek eltávolítását. A legjobb időpont a betakarításra a reggeli órák, amikor a levelek illóolaj-tartalma a legmagasabb. A betakarítás során ne csak a leveleket csípjük le, hanem a hajtásvégeket is, hogy elősegítsük a bokrosodást és a dúsabb levélzet kialakulását. Ez egy win-win helyzet!

A betakarításhoz használjunk éles ollót vagy kést, hogy elkerüljük a növény roncsolódását. Vágjuk le a hajtásokat a levélpár felett, a szárcsomónál. Ne távolítsuk el egyszerre a növény levelének több mint egyharmadát, mert az túlzott stresszt okozhat, és lelassíthatja a növekedést. A rendszeres betakarítás serkenti az új hajtások növekedését, így folyamatosan friss bazsalikomlevelekhez juthatunk.

A betakarított leveleket azonnal felhasználhatjuk frissen, vagy tartósíthatjuk későbbi felhasználásra. A friss bazsalikomlevelek kiválóan alkalmasak saláták, szószok, pestók, levesek és más ételek ízesítésére. A bazsalikom jellegzetes aromája feldobja az ételeket, és különleges ízélményt nyújt. A friss bazsalikom hűtőszekrényben, nedves papírtörlőbe csomagolva néhány napig eltartható.

A bazsalikom tartósításának többféle módja is van. A leggyakoribb módszer a szárítás, amely során a leveleket levegős, száraz helyen, vékony rétegben kiterítve megszárítjuk. A szárított bazsalikom jól záródó edényben, sötét, hűvös helyen tárolva hosszú ideig megőrzi aromáját. A bazsalikomot fagyasztva is tartósíthatjuk, akár egészben, akár apróra vágva, jégkockatartóban, kevés vízzel vagy olívaolajjal. A fagyasztott bazsalikom megőrzi frissességét és ízét.

A bazsalikom felhasználása

A bazsalikom sokoldalúan felhasználható fűszernövény, amely számos ételhez kiválóan illik. A friss bazsalikomlevelek intenzív aromája és íze feldobja a salátákat, szószokat, leveseket, tésztaételeket, húsételeket és zöldséges fogásokat. A bazsalikom a mediterrán konyha egyik alapfűszere, különösen az olasz konyhában nélkülözhetetlen. Gondoljunk csak a caprese salátára, a pizzára, vagy a pestóra!

A bazsalikom legismertebb felhasználási módja a pesto, amely egy olasz szósz, bazsalikomból, fenyőmagból, fokhagymából, parmezán sajtból és olívaolajból készül. A pesto kiválóan illik tésztákhoz, de használhatjuk szendvicsekhez, húsokhoz, vagy akár salátaöntetként is. A házi pesto készítése nem bonyolult, és az íze összehasonlíthatatlan a bolti változatokkal. Próbáld ki te is!

A bazsalikom nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem díszítésére is. A friss bazsalikomlevelekkel gyönyörűen dekorálhatjuk a tálakat, salátákat, leveseket, és más fogásokat. A bazsalikom nemcsak finom, hanem szép is! A bazsalikom virágai is ehetőek, és salátákba, köretekbe keverve különleges ízt adnak az ételeknek.

A bazsalikomnak nemcsak kulináris, hanem gyógyászati ​​felhasználása is ismert. A bazsalikom illóolaja nyugtató, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású. A bazsalikomból készült tea segíthet emésztési problémák, fejfájás és stressz esetén. A bazsalikomolajat párologtatva frissíthetjük a levegőt, és javíthatjuk a hangulatunkat. A bazsalikom egy igazi csodaszer!

Érdekességek a bazsalikomról

A bazsalikomhoz számos hiedelem és legenda kapcsolódik a különböző kultúrákban. Az ókori görögök és rómaiak a bazsalikomot a szerelem és a termékenység szimbólumának tartották. Úgy vélték, hogy a bazsalikom vonzza a szerelmet, és elősegíti a gyermekáldást. A bazsalikom a királyi fűszernövény elnevezést is megkapta, ami nem véletlen, ha ilyen sokoldalú növényről van szó.

Indiában a bazsalikomot szent növényként tisztelik, és gyakran ültetik a templomok és a házak közelébe. Úgy vélik, hogy a bazsalikom védelmet nyújt a gonosz szellemek ellen, és szerencsét hoz a ház lakóinak. A hindu vallásban a bazsalikom a Vishnu istennek szentelt növény.

A középkori Európában a bazsalikomhoz ellentmondásos hiedelmek kapcsolódtak. Egyesek úgy vélték, hogy a bazsalikom mérgező, és skorpiókat vonz, míg mások afrodiziákumként és szerelmi bájitalok összetevőjeként használták. A bazsalikom a boszorkánysággal is kapcsolatba hozták, és úgy gondolták, hogy a boszorkányok repülőkenőcsükbe keverik.

A bazsalikom neve a görög „basileus” szóból származik, ami „királyt” jelent. Ez a név arra utal, hogy a bazsalikomot már az ókorban is nagyra becsülték, és királyi fűszernövényként tartották számon. A bazsalikomnak számos népi neve is van, mint például a királyfű, a német bors, vagy a kerti bazsalikum.

A bazsalikom nemcsak a konyhában és a gyógyászatban, hanem a kozmetikai iparban is használatos. A bazsalikom illóolaját parfümök, szappanok és más kozmetikai termékek illatosítására használják. A bazsalikom kivonatát pedig bőrápoló termékekben alkalmazzák, mivel gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású.