A jakabliliom sikeres nevelĂ©sĂ©nek egyik sarkalatos pontja a megfelelƑ teleltetĂ©s. Mivel ez a növĂ©ny a fagyĂ©rzĂ©keny kategĂłriĂĄba tartozik, a magyarorszĂĄgi Ă©ghajlati viszonyok mellett nem kĂ©pes a szabadban ĂĄtvĂ©szelni a telet. A nyugalmi idƑszak alatti helyes gondoskodĂĄs elengedhetetlen ahhoz, hogy a hagyma regenerĂĄlĂłdjon, elegendƑ erƑt gyƱjtsön, Ă©s a következƑ tavasszal Ășjra teljes pompĂĄjĂĄban virĂĄgozhasson. A teleltetĂ©si folyamat nem bonyolult, de precizitĂĄst Ă©s nĂ©hĂĄny alapvetƑ szabĂĄly betartĂĄsĂĄt igĂ©nyli, a hagymĂĄk felszedĂ©sĂ©tƑl kezdve a tĂĄrolĂĄson ĂĄt a tavaszi ĂșjraĂ©lesztĂ©sig. A helyesen vĂ©grehajtott teleltetĂ©s a következƑ Ă©vi bƑsĂ©ges virĂĄgzĂĄs legfƑbb garanciĂĄja.

A teleltetĂ©sre valĂł felkĂ©szĂŒlĂ©s

A teleltetĂ©si folyamat valĂłjĂĄban mĂĄr kĂ©sƑ nyĂĄron, kora Ƒsszel elkezdƑdik, amikor a növĂ©ny jelzĂ©seket ad a vegetĂĄciĂłs idƑszak vĂ©gĂ©rƑl. A levelek fokozatosan elkezdenek sĂĄrgulni Ă©s veszĂ­teni a tartĂĄsukbĂłl. Ez egy teljesen termĂ©szetes folyamat, amely azt jelzi, hogy a növĂ©ny a lombozatban lĂ©vƑ tĂĄpanyagokat Ă©s energiĂĄt elkezdi visszajuttatni a hagymĂĄba. Ebben az idƑszakban kulcsfontossĂĄgĂș, hogy ne avatkozzunk be a folyamatba a levelek idƑ elƑtti levĂĄgĂĄsĂĄval. Hagyjuk, hogy a levelek teljesen elszĂĄradjanak a növĂ©nyen.

Ezzel pĂĄrhuzamosan a növĂ©ny vĂ­zigĂ©nye is drasztikusan csökken. Az öntözĂ©st fokozatosan mĂ©rsĂ©kelni kell, ahogy a levelek sĂĄrgulnak. Amikor a lombozat mĂĄr nagyrĂ©szt elszĂĄradt, az öntözĂ©st teljesen be kell fejezni. Ez segĂ­t a hagymĂĄnak felkĂ©szĂŒlni a szĂĄraz nyugalmi periĂłdusra, Ă©s csökkenti a rothadĂĄs veszĂ©lyĂ©t a tĂĄrolĂĄs sorĂĄn. A tĂĄpoldatozĂĄst mĂĄr augusztus vĂ©gĂ©n, szeptember elejĂ©n fejezzĂŒk be, hogy a növĂ©ny ne hozzon Ășj, zsenge hajtĂĄsokat, amelyek a tĂ©l közeledtĂ©vel csak gyengĂ­tenĂ©k.

A hagymĂĄk felszedĂ©sĂ©nek optimĂĄlis idƑpontja az elsƑ komolyabb fagyok beĂĄllta elƑtt van, ĂĄltalĂĄban oktĂłber vĂ©gĂ©n vagy november elejĂ©n. Nem kell megvĂĄrni, hogy a fagy megcsĂ­pje a lombozatot, de fontos, hogy a levelek mĂĄr teljesen elszĂĄradjanak. Egy ĂĄsĂłvilla segĂ­tsĂ©gĂ©vel Ăłvatosan emeljĂŒk ki a hagymagumĂłkat a földbƑl, ĂŒgyelve arra, hogy ne sĂ©rtsĂŒk meg Ƒket. A cserepes növĂ©nyek esetĂ©ben a folyamat egyszerƱbb, hiszen ott a cserĂ©ppel egyĂŒtt mozgathatjuk a növĂ©nyt.

A felszedett hagymĂĄkrĂłl Ăłvatosan rĂĄzzuk le a fölösleges földet, de ne mossuk meg Ƒket vĂ­zzel. A rajtuk maradt, teljesen elszĂĄradt lombozatot Ă©s gyökereket ilyenkor mĂĄr eltĂĄvolĂ­thatjuk. Ez a pillanat a legalkalmasabb a szaporĂ­tĂĄsra is: az anyahagymĂĄrĂłl könnyedĂ©n levĂĄlaszthatjuk a kisebb fiĂłkhagymĂĄkat, amelyeket a következƑ tavasszal kĂŒlön ĂŒltethetĂŒnk el. A szĂ©tvĂĄlogatĂĄs utĂĄn minden hagymĂĄt egyenkĂ©nt vizsgĂĄljunk ĂĄt, Ă©s csak az egĂ©szsĂ©ges, kemĂ©ny, sĂ©rĂŒlĂ©smentes pĂ©ldĂĄnyokat tegyĂŒk fĂ©lre a tĂĄrolĂĄshoz.

Az ideĂĄlis tĂĄrolĂĄsi körĂŒlmĂ©nyek

A jakabliliom hagymĂĄinak sikeres ĂĄtteleltetĂ©sĂ©hez elengedhetetlen a megfelelƑ tĂĄrolĂłhelyisĂ©g kivĂĄlasztĂĄsa. Az ideĂĄlis telelƑhelynek nĂ©gy alapvetƑ kritĂ©riumnak kell megfelelnie: legyen fagymentes, hƱvös, sötĂ©t Ă©s szĂĄraz. A fagymentessĂ©g alapvetƑ, mivel a hagymĂĄk a fagy hatĂĄsĂĄra szĂ©tesnek Ă©s elpusztulnak. A hƑmĂ©rsĂ©klet azonban ne is legyen tĂșl magas. Az optimĂĄlis tĂĄrolĂĄsi hƑmĂ©rsĂ©klet 5 Ă©s 10 Celsius fok között van. EnnĂ©l melegebb helyen a hagymĂĄk idƑ elƑtt kihajthatnak, ami kimerĂ­ti Ƒket Ă©s a következƑ Ă©vi virĂĄgzĂĄs rovĂĄsĂĄra megy.

A sötĂ©tsĂ©g szintĂ©n fontos a nyugalmi ĂĄllapot fenntartĂĄsĂĄhoz. A fĂ©ny serkentheti a korai hajtĂĄskĂ©pzƑdĂ©st, amit mindenkĂ©ppen el kell kerĂŒlni. A szĂĄrazsĂĄg Ă©s a jĂł szellƑzĂ©s pedig a penĂ©szesedĂ©s Ă©s a rothadĂĄs megelƑzĂ©se miatt kulcsfontossĂĄgĂș. A magas pĂĄratartalmĂș, nyirkos pincĂ©k nem alkalmasak a teleltetĂ©sre. Egy szĂĄraz pince, egy fƱtetlen garĂĄzs, egy kamra vagy egy szigetelt fĂ©szer tökĂ©letes vĂĄlasztĂĄs lehet. A lĂ©nyeg, hogy a hƑmĂ©rsĂ©klet stabilan a fagyponT felett, de 10-12 fok alatt maradjon.

A hagymĂĄkat többfĂ©lekĂ©ppen is tĂĄrolhatjuk. Az egyik bevĂĄlt mĂłdszer, ha egy nyitott kartondobozt vagy egy falĂĄdĂĄt kibĂ©lelĂŒnk ĂșjsĂĄgpapĂ­rral, Ă©s a hagymĂĄkat egy rĂ©tegben, egymĂĄstĂłl kis tĂĄvolsĂĄgra elhelyezzĂŒk benne. A hagymĂĄkat beborĂ­thatjuk szĂĄraz tƑzeggel, fƱrĂ©szporral vagy perlittel is, ami segĂ­t megvĂ©deni Ƒket a kiszĂĄradĂĄstĂłl Ă©s a hƑmĂ©rsĂ©klet-ingadozĂĄsoktĂłl. Egy mĂĄsik egyszerƱ megoldĂĄs, ha a hagymĂĄkat hĂĄlĂłs zsĂĄkba vagy rĂ©gi harisnyĂĄba tesszĂŒk Ă©s fellĂłgatjuk egy szellƑs helyen.

A cserĂ©pben nevelt jakabliliom teleltetĂ©se a legegyszerƱbb. MiutĂĄn a lombozat elszĂĄradt Ă©s az öntözĂ©st befejeztĂŒk, a cserepet a benne lĂ©vƑ hagymĂĄval egyĂŒtt egyszerƱen csak vigyĂŒk be a kivĂĄlasztott telelƑhelyre. Nincs szĂŒksĂ©g a hagyma kiszedĂ©sĂ©re a földbƑl. A cserĂ©pben teleltetĂ©s elƑnye, hogy a föld megvĂ©di a hagymĂĄt a kĂŒlsƑ behatĂĄsoktĂłl Ă©s a tĂșlzott kiszĂĄradĂĄstĂłl. A nyugalmi idƑszak alatt a cserĂ©pben telelƑ növĂ©nyt sem szabad öntözni.

A tĂĄrolĂĄs alatti teendƑk Ă©s ellenƑrzĂ©s

A hagymĂĄk elhelyezĂ©se a telelƑhelyen mĂ©g nem a folyamat vĂ©ge. A sikeres ĂĄttelelĂ©shez elengedhetetlen a rendszeres, körĂŒlbelĂŒl havonta egyszeri ellenƑrzĂ©s. A tĂĄrolĂĄs sorĂĄn a legnagyobb veszĂ©lyt a rothadĂĄs Ă©s a penĂ©szgombĂĄk jelentik. VizsgĂĄljuk ĂĄt a hagymĂĄkat egyesĂ©vel, Ă©s keressĂŒnk puha, elszĂ­nezƑdött rĂ©szeket vagy penĂ©szfoltokat. Ha talĂĄlunk beteg pĂ©ldĂĄnyt, azt azonnal tĂĄvolĂ­tsuk el Ă©s semmisĂ­tsĂŒk meg, hogy ne fertƑzze meg a többi, egĂ©szsĂ©ges hagymĂĄt.

Az ellenƑrzĂ©s sorĂĄn figyeljĂŒnk a tĂșlzott kiszĂĄradĂĄs jeleire is. BĂĄr a hagymĂĄnak szĂĄrazon kell telelnie, a tĂșlsĂĄgosan meleg vagy szĂĄraz levegƑjƱ tĂĄrolĂłhelyen a hagymĂĄk összezsugorodhatnak Ă©s teljesen kiszĂĄradhatnak. Ha a hagymĂĄkat tƑzegben vagy fƱrĂ©szporban tĂĄroljuk, ez a veszĂ©ly kisebb. Ha a hagymĂĄk nagyon rĂĄncosnak tƱnnek, egy nagyon enyhĂ©n benedvesĂ­tett permettel (nem vizesre, csak nyirkosra!) ĂĄtspriccelhetjĂŒk a tĂĄrolĂłközeget, de magukat a hagymĂĄkat soha ne Ă©rje közvetlenĂŒl vĂ­z.

A rĂĄgcsĂĄlĂłk, mint az egerek vagy a pockok, szintĂ©n komoly kĂĄrokat okozhatnak a telelƑ hagymĂĄkban. SzĂ­vesen fogyasztjĂĄk a tĂĄpanyagban dĂșs hagymĂĄkat, ezĂ©rt gondoskodjunk arrĂłl, hogy a tĂĄrolĂłhely rĂĄgcsĂĄlĂłmentes legyen. HasznĂĄljunk egĂ©rcsapdĂĄkat, vagy tĂĄroljuk a hagymĂĄkat rĂĄgcsĂĄlĂłbiztos, sƱrƱ drĂłthĂĄlĂłval lezĂĄrt dobozokban. A rĂĄgcsĂĄlĂłk ĂĄltal megrĂĄgott hagymĂĄk mĂĄr menthetetlenek, Ă©s a sebeiken keresztĂŒl könnyen bejutnak a kĂłrokozĂłk is.

FigyeljĂŒnk a korai kihajtĂĄs jeleire is. Ha azt vesszĂŒk Ă©szre, hogy a hagymĂĄk csĂșcsĂĄn zöld hajtĂĄskezdemĂ©nyek jelennek meg a tĂ©l közepĂ©n, az azt jelenti, hogy a tĂĄrolĂłhely tĂșl meleg vagy tĂșl vilĂĄgos. Ilyenkor, ha lehetsĂ©ges, vigyĂŒk a hagymĂĄkat egy hƱvösebb Ă©s sötĂ©tebb helyre, hogy lelassĂ­tsuk a folyamatot. A tĂșl korĂĄn megindulĂł növekedĂ©s ugyanis a hagyma energiatartalĂ©kait hasznĂĄlja fel, ami a tavaszi, valĂłdi növekedĂ©si idƑszak rovĂĄsĂĄra megy.

A tavaszi ébresztés

A hosszĂș tĂ©li pihenƑ utĂĄn, a tavasz közeledtĂ©vel elĂ©rkezik az idƑ, hogy felĂ©bresszĂŒk a jakabliliom hagymĂĄit. A „Ă©bresztĂ©s” optimĂĄlis idƑpontja mĂĄrcius közepe-vĂ©ge, attĂłl fĂŒggƑen, hogy milyen hamar szeretnĂ©nk virĂĄgzĂł növĂ©nyt lĂĄtni. A szabadföldbe valĂł kiĂŒltetĂ©ssel azonban mindenkĂ©ppen vĂĄrjuk meg a tavaszi fagyok vĂ©gĂ©t, ami ĂĄltalĂĄban mĂĄjus közepĂ©t jelenti. A korĂĄbban elindĂ­tott növĂ©nyeket elƑnevelhetjĂŒk cserĂ©pben, egy vĂ©dett, vilĂĄgos helyen.

A teleltetĂ©sbƑl elƑvett hagymĂĄkat ĂŒltetĂ©s elƑtt ismĂ©t vizsgĂĄljuk ĂĄt. A tĂ©li tĂĄrolĂĄs sorĂĄn esetlegesen elszĂĄradt, papĂ­rszerƱ kĂŒlsƑ burkolĂłleveleket eltĂĄvolĂ­thatjuk. ÜltessĂŒk a hagymĂĄkat friss, jĂł minƑsĂ©gƱ, laza virĂĄgföldbe, akĂĄr cserĂ©pbe, akĂĄr a szabadföldi ĂĄgyĂĄsba kerĂŒlnek majd. Az ĂŒltetĂ©si mĂ©lysĂ©gre itt is figyeljĂŒnk: a hagyma csĂșcsa, a „nyaka” lĂłgjon ki a földbƑl. A cserĂ©pben teleltetett növĂ©nyeket elĂ©g egy vilĂĄgos, melegebb helyre tenni.

Az „Ă©bresztĂ©s” kulcsa a vĂ­z. Az elsƑ, Ăłvatos beöntözĂ©s jelzi a növĂ©ny szĂĄmĂĄra, hogy a nyugalmi idƑszaknak vĂ©ge Ă©s elkezdƑdhet a növekedĂ©s. Ne ĂĄztassuk el a földet, csak annyi vizet adjunk, hogy a közeg enyhĂ©n nyirkos legyen. A rendszeres öntözĂ©st csak akkor kezdjĂŒk meg, amikor a zöld hajtĂĄs mĂĄr hatĂĄrozottan megjelent Ă©s növekedĂ©snek indult. A tĂșl korai Ă©s tĂșl bƑsĂ©ges öntözĂ©s a mĂ©g gyökĂ©rtelen hagymĂĄt rothadĂĄsnak indĂ­thatja.

A vĂ­z mellett a meleg Ă©s a fĂ©ny a mĂĄsik kĂ©t fontos tĂ©nyezƑ. HelyezzĂŒk a cserepeket egy vilĂĄgos, 18-20 Celsius fok körĂŒli hƑmĂ©rsĂ©kletƱ helyre, pĂ©ldĂĄul egy napos ablakpĂĄrkĂĄnyra. A meleg Ă©s a fĂ©ny serkenti a gyökĂ©rkĂ©pzƑdĂ©st Ă©s a hajtĂĄsnövekedĂ©st. LĂ©gy tĂŒrelmes, a növĂ©nynek szĂŒksĂ©ge lehet nĂ©hĂĄny hĂ©tre, hogy a tĂ©li ĂĄlombĂłl teljesen felĂ©bredjen. A gondos teleltetĂ©s Ă©s a szakszerƱ tavaszi indĂ­tĂĄs meghozza gyĂŒmölcsĂ©t, Ă©s hamarosan gyönyörködhetĂŒnk a jakabliliom lenyƱgözƑ, skarlĂĄtvörös virĂĄgaiban.

Fotó forrása: Flickr / SzerzƑ: / Licence: CC BY 2.0