Az illatos sárkányfa teleltetése
Az illatos sárkányfa, trópusi származású növény lévén, nem télálló, így a hazai éghajlati viszonyok között a hideg hónapok átvészeléséhez gondos teleltetésre van szüksége. Bár alapvetően szobanövényként tartjuk, és sok esetben egész évben a lakásban él, a teleltetés időszaka mégis különleges figyelmet igényel, hiszen a környezeti feltételek jelentősen megváltoznak. A nappalok rövidülése, a természetes fény csökkenése, a hőmérséklet változása és a fűtési szezon okozta száraz levegő mind olyan tényezők, amelyekhez a növénynek alkalmazkodnia kell. A sikeres teleltetés kulcsa a növény lelassult életritmusának megértése és a gondozás ehhez való igazítása.
A teleltetésre való felkészülés már kora ősszel megkezdődik. Ha a növény a nyarat a szabadban, a kertben vagy a teraszon töltötte, a fagyok beállta előtt, de legkésőbb akkor, amikor a hőmérséklet tartósan 15 Celsius-fok alá süllyed, be kell hozni egy védett helyre. Mielőtt bevinnénk, alaposan vizsgáljuk át, nincsenek-e rajta kártevők, amelyek a lakásban gyorsan elszaporodhatnának. Érdemes a növényt egy langyos vizes zuhannyal lemosni, hogy a levelekre és a szárra tapadt portól és esetleges potyautasoktól megszabadítsuk. A behozatal előtt a tápanyag-utánpótlást is fokozatosan csökkenteni, majd leállítani szükséges.
A teleltetés alatt a sárkányfa egyfajta nyugalmi állapotba kerül, növekedése jelentősen lelassul, vagy akár teljesen le is áll. Ez egy természetes folyamat, amely a csökkent fény- és hőmennyiségre adott válasz. A gondozás során ezt a nyugalmi periódust tiszteletben kell tartanunk. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha a téli hónapokban is a nyári, aktív időszaknak megfelelő gondozást próbáljuk erőltetni, különösen ami az öntözést és a tápoldatozást illeti. Ez a növény legyengüléséhez és a betegségekre való fogékonyságának növekedéséhez vezet.
A sikeres teleltetés alapfeltétele a megfelelő hely kiválasztása. A sárkányfa számára a téli időszakban egy világos, de a tűző naptól védett, hűvös helyiség a legideálisabb. A „hűvös” ebben az esetben 15 és 18 Celsius-fok közötti hőmérsékletet jelent. Egy fűtetlen, de fagymentes veranda, egy világos lépcsőház vagy egy kevésbé fűtött szoba tökéletes választás lehet. A túl meleg, 20 Celsius-fok feletti környezet, különösen alacsony páratartalommal és kevés fénnyel párosulva, a növény legyengüléséhez, felnyurgulásához és a kártevők (főleg a takácsatkák) elszaporodásához vezethet.
A téli fényviszonyok és elhelyezés
A téli hónapokban a természetes fény mennyisége és intenzitása drasztikusan lecsökken, ami a sárkányfa számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti. Bár a növény nyugalmi állapotban van, a fotoszintézishez továbbra is szüksége van fényre. Ezért a teleltetéshez a lehető legvilágosabb helyet kell biztosítani számára. Helyezzük a növényt közvetlenül egy déli vagy nyugati fekvésű ablak közelébe, ahol a legtöbb fényt kaphatja. A téli napfény már nem olyan erős, hogy megégesse a leveleket, így a közvetlen napsütés ebben az időszakban kifejezetten jótékony hatású lehet.
Ha nincs lehetőségünk elegendő természetes fényt biztosítani, érdemes megfontolni a mesterséges megvilágítás, azaz a növénynevelő lámpák használatát. A modern, teljes spektrumú LED lámpák kiválóan pótolják a hiányzó napfényt, és segítenek megelőzni a növény felnyurgulását és a levelek elvesztését. A lámpát a növény fölé, körülbelül 30-50 cm távolságra helyezzük el, és naponta 10-12 órán keresztül működtessük. Ez a kiegészítő megvilágítás segít a növénynek átvészelni a sötét téli hónapokat és jó kondícióban megőrizni a lombozatát.
A növény elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy ne érje huzat vagy hideg légáramlat. Ne tegyük a cserepet közvetlenül a fűtőtest mellé, mert a felszálló forró, száraz levegő gyorsan károsítja a leveleket. Kerüljük a gyakran nyitogatott ablakok vagy ajtók közelségét is. A növény egyenletes fejlődése érdekében érdemes időnként megforgatni, hogy minden oldalát érje a fény, így elkerülhetjük, hogy a fényforrás felé dőljön.
Az ablaküveg közelsége télen hideget sugározhat, különösen az éjszakai órákban. Figyeljünk arra, hogy a sárkányfa levelei ne érjenek hozzá a hideg üvegfelülethez, mert az lokális fagyási sérüléseket okozhat. Ha az ablakpárkány túl hideg, tegyünk a cserép alá egy hungarocell lapot vagy egy vastagabb textíliát, hogy a gyökérlabdát megvédjük a lehűléstől. A stabil, kiegyensúlyozott környezet a kulcsa a sikeres áttelelésnek.
Öntözés és páratartalom a nyugalmi időszakban
A teleltetés során az öntözési szokásainkat drasztikusan meg kell változtatni. Mivel a növény növekedése lelassul és a párologtatása is csökken, a vízigénye minimálisra redukálódik. A téli időszakban a túlöntözés a legnagyobb veszély, ami szinte biztosan gyökérrothadáshoz és a növény pusztulásához vezet. Az öntözések között hagyjuk, hogy a talaj felső rétege ne csak kiszáradjon, hanem a mélyebb rétegek is veszítsenek nedvességtartalmukból. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az öntözések gyakoriságát akár kétheti, sőt, háromheti egy alkalomra is csökkenteni kell.
Mielőtt öntöznénk, mindig ellenőrizzük a talaj állapotát. Dugjuk az ujjunkat mélyen a földbe, vagy használjunk nedvességmérő pálcát. Csak akkor adjunk vizet, ha a talaj már valóban száraz. Az öntözéshez továbbra is használjunk szobahőmérsékletű, lágy vizet. Bár ritkábban öntözünk, amikor sor kerül rá, akkor is alaposan tegyük, hogy a teljes gyökérlabda átnedvesedjen, de a cserépalátétben megálló vizet 15-20 perc után feltétlenül öntsük ki. A pangó víz télen még veszélyesebb, mint nyáron.
Miközben az öntözést csökkentjük, a páratartalom kérdése előtérbe kerül. A fűtött lakások levegője rendkívül szárazzá válhat, ami a sárkányfa leveleinek csúcs- és szélszáradását okozza. A páratartalom növelése elengedhetetlen a növény jó kondíciójának megőrzéséhez. Ennek legegyszerűbb módja a levelek rendszeres, akár napi szintű permetezése lágy, szobahőmérsékletű vízzel. A permetezés segít tisztán tartani a leveleket és távol tartani a száraz levegőt kedvelő kártevőket, mint a takácsatkákat.
A páratartalom növelésére további hatékony módszerek is léteznek. A már korábban említett kavicsos-vizes tálca használata a cserép alatt folyamatos párolgást biztosít a növény közvetlen környezetében. Több növény csoportos elhelyezése szintén jótékony hatású. A leghatékonyabb megoldás egy elektromos párásító készülék használata a helyiségben, amely folyamatosan az ideális 50-60%-os szinten tartja a páratartalmat, amit nemcsak a sárkányfa, hanem a többi szobanövényünk és a saját közérzetünk is meghálál.
Tápanyagellátás és egyéb teendők télen
A teleltetés időszaka alatt a sárkányfa tápanyag-utánpótlását teljesen szüneteltetni kell. Mivel a növény nyugalmi állapotban van és nem növekszik, nincs szüksége extra tápanyagokra. A télen adott tápoldatot nem tudja felhasználni, az csak felhalmozódik a talajban, ami a gyökérközeg elsósodásához és a gyökerek károsodásához vezethet. A tápoldatozást legkésőbb októberben fejezzük be, és legkorábban márciusban, az első új hajtások megjelenésével kezdjük újra, akkor is csak óvatosan, hígított oldattal.
A téli időszak alkalmas lehet a növény állapotának felmérésére és a kisebb „karbantartási” munkák elvégzésére. Az elszáradt, megsárgult alsó leveleket folyamatosan távolítsuk el. Ezeket egyszerűen le lehet húzni a törzsről, ezzel nemcsak esztétikusabbá tesszük a növényt, de megelőzzük az elhalt részeken esetlegesen megtelepedő kórokozók elszaporodását is. A barna, száraz levélvégeket egy ollóval óvatosan levághatjuk, követve a levél természetes ívét.
A téli hónapok alatt a csökkent légmozgás és a száraz levegő kedvez a kártevők, különösen a pajzstetvek, gyapjastetvek és takácsatkák elszaporodásának. Ezért a teleltetés alatt is fontos a növény rendszeres, heti szintű ellenőrzése. Vizsgáljuk át alaposan a levelek fonákját és a levélhónaljakat. A korai felismerés lehetővé teszi a gyors beavatkozást, legtöbbször elegendő a kártevők mechanikus eltávolítása (letörlése) egy alkoholos vattapamaccsal, megelőzve a komolyabb fertőzés kialakulását.
A tél végén, a tavasz közeledtével a növény lassan felébred a téli álmából. Ahogy a nappalok hosszabbodnak és a fény intenzitása nő, a sárkányfa ismét növekedésnek indul. Ekkor fokozatosan elkezdhetjük növelni az öntözések gyakoriságát, és óvatosan újraindíthatjuk a tápoldatozást. A tél vége vagy a kora tavasz a legideálisabb időpont a nagyobb metszések vagy az átültetés elvégzésére is, felkészítve a növényt az új vegetációs időszakra. A sikeres teleltetés megalapozza a növény tavaszi és nyári erőteljes fejlődését.
Fotó forrása: Flickr / Szerző: Lauren Gutierrez / Licence: CC BY-ND 2.0
